Bod Péter Ákos: évszázadok kellenek a teljes felzárkózáshoz

„Amikor még aktív voltam a politikában, akkor minden második kérdés arra vonatkozott, hogy mikor fog felzárkózni Magyarország Európa szintjéhez” – emlékezett vissza Bod Péter Ákos. A pénzügyi válság előtti időkben sikerült valamelyest felzárkózni a régiónknak, ám ez a felzárkózás sosem lineáris. A cseh gazdaság egy kisebb visszaesés után indult felzárkózásnak, Szlovákia pedig egy stagnálási időszak után kezdett növekedni. Bod Péter Ákos szerint az összkép ígéretesnek néz ki.

A 2000-es évek elején a magyar felzárkózás ígéretes volt, ám később megállt a növekedés – hangsúlyozta. Szerinte évszázadok kellenének ahhoz, hogy elérjük az európai átlagot az egy főre jutó GDP-ben.

A felzárkózás nem kifejezetten közép-európai történet. Írországnak sikerült meg is haladnia az EU-átlagot. Portugália szép lassan kezdett felzárkózni, ám megállt a folyamat. Szerinte a válság a dél-európai régiót is komolyan sújtotta.

Darva Zsolt kutatása szerint a közép- és kelet-európai országok felzárkózása egy hosszú folyamat, de tovább fog folytatódni. A nyugati és északi országok kissé visszaesnek a következő időszakban, ám a keleti régió felzárkózása folytatódhat.

A BCE professzora szerint Európa túl nagy „heterogenitást” mutat. Az európai tagállamok többségénél sokkal magasabb az államadósság, mint a 60 százalékos maastrichti kritérium. A magyar GDP-arányos államadósság körülbelül 79-80 százalékos, de ez a szint túl magas. Ez Németország és Nagy-Britannia alatt van. A régió többi országa alacsonyabb. Ironikus, hogy éppen a szegény államok tudják alacsonyan tartani az államadósságot és kontroll alatt tartani a költségvetést - mondta.

Magyarországon 2008-ban erőteljesebben hatott a válság. A GDP-arányos államadósság a 2000-es évek elején nagyon magas volt, ám az évtized közepén az EU nyomására csökkent. A válságban nem voltunk abban a helyzetben, hogy költekezzen az állam. A cseh és a lengyel kormány sokkal magasabb költéseket tudott eszközölni, ám ezt a magyar kormány nem tudta megtenni. Az EU és az IMF programját meg kellett valósítani - mondta Bod Péter Ákos. Magyarországon mindig a választási években ugrik meg az államadósság – jegyezte meg.

Az európai döntéshozók életét az is bonyolítja, hogy az egész unióban nagy eltérések mutatkoznak a vásárlóerő tekintetében. A beruházások nem segítik az egyenlőtlenségek eltüntetését, mert a nagyobb vállalatok a magasabb vásárlóerejű régiókba települnek.

Kelet-Európában sokkal nagyobb eltérések vannak más tekintetben is: Észtországban például nagyon magas a külföldi bankok aránya, ám Olaszországban alacsony. A magyar miniszterelnök azt hirdette ki, hogy jelentős mértékben csökkenteni fogja a külföldi tulajdonrészt a bankok tekintetében.

A kormány szkeptikus az euróövezeti csatlakozás kapcsán. Ezt nagyban befolyásolja, hogy a vállalatok forgalmának mekkora része zajlik euróban. A háztartások ugyanakkor egyre nagyobb része vett fel devizahitelt, amire a kormányzat intézkedéseket hozott. A devizakölcsönök aránya már visszaszorulóban van.

Furcsa helyzet, ha két magyar a villamoson összetalálkozik, akkor a devizaárfolyamról beszélget egymással - folytatta a professzor.

A bankok nyereségessége a válság előtt kiemelkedő volt, és 20 százalékot meghaladó nyereségről is beszélhettünk a válság előtt. Ebből le lehetett vonni azt a következtetést, hogy a bankok „tele vannak pénzzel”, aztán megjelentek különböző adóterhek, és jelentősen visszaesett a bankok nyereségességi mutatója. Az utóbbi két évben komoly veszteséget könyveltek el. A veszteséges bankok nagyrészt külföldi tulajdonban állnak, és nagyon át kell gondolniuk, hogyan konszolidálják helyzetüket. Most nincsenek abban a helyzetben, hogy új hiteleket kínáljanak. A bankok tőkekivonása lehet az egyik ok, hogy miért alacsony Magyarország növekedési rátája – fejtegette Bod Péter Ákos.

2008 októberétől kezdve a vállalati hitelezés viszonylag lineárisan esett vissza. A grafikonok szerint más országokban a válság után növekedett a hitelezés. A Magyar Nemzeti Bank számításai szerint a potenciális növekedési üteme a válság előtt 2-3 százalék volt, most viszont 1 százalék alá esett. A tőke, a munka, és a termelékenység tekintetében is problémák láthatók, ami ezt okozza.

Magyarország még nem kész arra, hogy csatlakozzon az euróövezethez – vonta le a következtetést Bod Péter Ákos. A maastrichti kritériumok nagy részét még nem teljesítjük – emelte ki. Hozzátette, az eurót naponta használják a magyar gazdaságban.

A kormány a bankokat hibáztatja, mert nincs hitelezés. A bankok pedig a kormányt, mert túl magasak az adók – fejtette ki.