Brüsszel vizsgálja Magyarországot
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságIsmét vizsgálat alá veti a magyar gazdaságot az Európai Bizottság. Brüsszel az úgynevezett európai szemeszter keretében vizsgálja azt, hogy a makrogazdaság egyes területein tapasztalt egyensúlyhiány milyen hatással van a gazdaság egészére. Az eljárás, amely eddig 13 ország esetében állt fenn, most további háromra terjesztették ki – mondta el José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke az Európai Szemesztert indító sajtótájékoztatóján. A vizsgált államok köre Luxemburggal, Horvátországgal és Németországgal bővült ki. Az EU legnagyobb gazdasága esetében a túl magasnak ítélt fizetési mérleg többlet jelenti a legnagyobb gondot.
Magyarország esetében a bizottság különösen az ország kötelezettségei és külső eszközeinek (például részvények, tartalékok) különbségét jelző nettó nemzetközi befektetési pozíciót tartja aggasztónak. Nem véletlenül: miközben Brüsszel szerint a külső kitettségre utaló szám a GDP-hez mérve 35 százalékos lehet, a Magyarországhoz hasonlóan 100 százalékot, vagyis bruttó hazai terméket meghaladó értéket csak Görögország, Írország és Portugália produkálhat. A fizetésképtelenséget csupán nemzetközi mentőhitellel elkerülő mindhárom ország befektetésre nem ajánlott kategóriában van a hitelminősítőknél, akárcsak Magyarország. A bizottság szerint a riasztó mutató hátterében a belső kereslet visszaesése áll, megjegyzik ugyanakkor: az érték – köszönhetően a pozitív fizetési mérlegnek – javult az elmúlt időszakban.
A bizottság aggasztónak tartja a külkereskedelem helyzetét is. Miközben a magyar kormány a forgalom volumenének növekedését emeli ki, Brüsszel arra hívja fel a figyelmet, hogy a külkereskedelmi aktivitás aránya a világ piacán 17,8 százalékkal esett vissza öt év alatt, miközben az elfogadható szint 6 százalék. Éves alapon sem sokkal jobb a helyzet: 2012 egészében 7,4 százalékkal csökkent a részesedés. Mindez azt követően, hogy 2008-ig töretlen volt a növekedés. Brüsszel ezt részben ciklikus, részben strukturális tényezőkre vezeti vissza, ugyanakkor az is a hátterében áll, hogy több cég vonult ki Magyarországról.
Ami a külső tényezőket illeti, a magánszféra eladósodottságát elfogadhatónak tartja Magyarország esetében az Európai Bizottság: a 2012-es adatok szerint ez a GDP 131 százalékát tette ki, míg az uniós határérték 133 százalék. Hozzáteszik ugyanakkor: a lakáspiaci kereslet visszaesése és az alacsony hitelezési aktivitás is kockázatot jelenthet.
2012 végén határérték felett volt a munkanélküliség is (10 százalék helyett 11 százalék), illetve az államadósság is (80 százalék, míg az elfogadott 60), ám hozzá kell tenni: mindkét mutató kedvezőbb hazánkban, mint az uniós átlag. Az államadósság esetében ugyanakkor a bizottság megjegyzi: a gyenge növekedési potenciál miatt továbbra is kockázatos a szint.
Elkezdődött a negyedik európai szemeszter
Közzétette éves növekedési jelentését szerdán az Európai Bizottság, amivel kezdetét vette az a jövő nyárig tartó időszak, az úgynevezett negyedik európai szemeszter, amelynek keretében az Európai Unió tagállamai igyekeznek minél jobban összhangba hozni gazdaságpolitikájukat.A jelentés öt olyan területet jelöl meg az EU számára, amelyekkel a kitűzött célokat elérhetőnek tartja: növekedésbarát költségvetési konszolidáció, a gazdaság finanszírozása, a hitelezés normalizálása, versenyképesség- és növekedésösztönzés, a munkanélküliség és a válság szociális hatásainak mérséklése, az állami adminisztráció, bürokrácia modernizációja.
A jelentés öt olyan területet jelöl meg az EU számára, amelyekkel a kitűzött célokat elérhetőnek tartja: növekedésbarát költségvetési konszolidáció, a gazdaság finanszírozása, a hitelezés normalizálása, versenyképesség- és növekedésösztönzés, a munkanélküliség és a válság szociális hatásainak mérséklése, az állami adminisztráció, bürokrácia modernizációja.-->
