Nem volt egységes az MNB: Egy tag kisebbet vágott volna

A Monetáris Tanács tagjai október végén – amikor 3,6 százalékról 3,4-re vágták a kamatot – egyetértettek abban, hogy az inflációs és reálgazdasági folyamatok egyaránt konzisztensek a monetáris kondíciók további lazításával.

A kamatdöntésről kiadott rövidített jegyzőkönyv szerint a kamatcsökkentés mértékét illetően azonban nem volt egységes a döntéshozók megítélése. A tanács egy tagja, Pleschinger Gyula felhívta a figyelmet arra, hogy bár az előző kamatdöntés óta a globális pénzügyi környezet stabilizálódott és összességében támogatóan alakult, az elmúlt hónapok piaci volatilitását okozó külső tényezőkkel kapcsolatban egyelőre nem született tartós megoldás. Mindez a külföldiek által birtokolt állampapír állomány relatíve magas szintjére való tekintettel a korábbinál is óvatosabb mértékű alapkamat csökkentést indokolhat.

A többi tanácstag azonban úgy ítélte meg, hogy a globális pénzügyi környezet későbbi esetleges változásával kapcsolatban nem áll rendelkezésre olyan információ, aminek alapján szükséges lenne eltérni a hazai inflációs kilátások és reálgazdasági folyamatok által indokolt monetáris lazítás jelenleg is óvatos ütemétől a jegyzőkönyv szerint.
Az elnök a vitát követően szavazásra bocsátotta a felmerült javaslatokat. Az alapkamat 20 bázispontos csökkentését nyolc tanácstag támogatta (Balog Ádám, Bártfai-Mager Andrea, Cinkotai János Gerhardt Ferenc, Kandrács Csaba, Kocziszky György, Matolcsy György, Windisch László), míg a tanács egy tagja a kamatszint 10 bázispontos mérséklése mellett tette le voksát (Pleschinger Gyula).

A jegyzőkönyv szerint a Monetáris Tanács úgy látja, hogy az inflációs és reálgazdasági kilátások alapján, az ország kockázati megítélésének figyelembevételével sor kerülhet még óvatos kamatcsökkentésre.