A váratlan kamatvágás után most nem lépett az EKB

Az EKB kormányzótanácsa legutóbbi kamatdöntő ülésén, november 7-én sokak meglepetésére csökkentette 25 bázisponttal 0,50 százalékról 0,25 százalékra alapkamatát.

Azt megelőzően az alapkamatot 2013. május 2-án csökkentette 25 bázisponttal 0,50 százalékra az EKB. Az euró árfolyama a döntést követően nem változott, egy euró 1,3585 dollár volt.

Az Európai Központi Bank közleménye szerint a monetáris politika alkalmazkodó marad, ameddig szükséges. Az iránymutatás keretében a Kormányzótanács kiemelte, hogy az irányadó kamatszint a jelenlegi alacsony szinten, vagy még alacsonyabban maradhat hosszabb ideig. Az EKB közleménye kiemelte, hogy közelről figyelik a fejleményeket, és készen állnak arra, hogy a rendelkezésre álló összes eszközt bevessék.

Az EKB elemzőstábja szerint az euróövezet gazdasága idén 0,4 százalékkal zsugorodhat, jövőre viszont 1,1 százalékkal bővülhet a GDP. Az évtized közepére pedig 1,5 százalékkal gyorsulhat a gazdaság. A növekedést lefelé mutató kockázatok övezik az EKB elemzői szerint.

Az EKB novemberben az alacsony inflációs környezet miatt vágott kamatot, amit a gyenge növekedési adatok is támogattak. Az infláció az októberi 0,7 százalékról 0,9-re nőtt novemberben az Eurostat adatai szerint. Idén 1,4 százalékos lehet a fogyasztói árak emelkedésének üteme, jövőre pedig 1,1 százalékig lassulhat az infláció, vagyis távolabb kerülhet az EKB 2 százalékos inflációs céljától a központi bank közgazdászai szerint. Az évtized közepére is csak 1,3 százalékos árnövekedést prognosztizál a központi bank. Az idei inflációs várakozását 0,1, a jövő évit pedig 0,2 százalékponttal mérsékelte az EKB. Az inflációs kockázatok kiegyensúlyozottak a központi bank szerint. Felfelé ható kockázatot jelenthetnek a magasabb energiaárak, a gazdaság vártnál lassabb növekedést viszont lefelé mutató kockázatot jelent.

Összességében a fentiekből az látszik, hogy az EKB laza monetáris politikája hosszabb távon fennmaradhat. Noha az EKB úgy értékeli, hogy az inflációs várakozások a célszint közelében horgonyzottak (középtávon a 2 százalékos inflációs cél közelében – valamivel az alatt – maradhat a pénzromlás üteme), az infláció alulmúlja a mandátumban lefektetett értéket, amely további monetáris lazítást indokolhat.

Közben a csaknem öt éve érvényes 0,5 százalékos történelmi mélyponton hagyta alapkamatát csütörtöki ülésén a Bank of England (BoE) monetáris tanácsa.

A brit jegybank nem módosította a gazdaságélénkítő célú likviditásinjekció, vagyis a mennyiségi enyhítés eddigi 375 milliárd fontos (több mint 130 ezer milliárd forintos) keretösszegét sem. Mindkét döntés megfelelt az előzetes várakozásoknak.

A Bank of England, az euróövezeten kívüli legnagyobb EU-gazdaság jegybankja 2009 márciusa óta tartja 0,5 százalékon alapkamatát. E rendkívül enyhe kamatpolitikát ugyanabban a hónapban mennyiségi enyhítési ciklussal is kiegészítette, és az eddigi 375 milliárd fontos eszközvásárlással az éves brit hazai össztermék (GDP) 20 százalékánál nagyobb értékű új likviditást juttatott a reálgazdaságba.