Fordított áfa a cukornál is? - Egy irányelv könnyíti a rendszer átalakítását

Engedélyt kért az Európai Bizottságtól a fordított áfafizetés bevezetésére a cukor esetében a kormány. A kérés, amelyet a Magyar Nemzet információi szerint november végén nyújtott be a Nemzetgazdasági Minisztérium nem meglepetés: november 19-én a kaposvári cukorgyár új silójának átadásakor erre már utalt Orbán Viktor miniszterelnök. Azért is várható volt, mivel a cukor az áfacsalás egyik fő terepének számít – erre utalt az elmúlt hetekben Horváth András, a NAV csalásokról beszélő volt munkatársa is.

A fordított áfafizetés rendszere jelenleg kiforróban van az Európai Unióban. Magyarországon eddig a gabonatermékek és az olajos magvak kereskedelmében vezették be – a brüsszeli jóváhagyás erre 2014 közepéig ad lehetőséget. A bizottság ugyanakkor elutasította a magyar kormány erre vonatkozó kérését a sertéshús kereskedelmével kapcsolatban.

A probléma az unió szemében az a fordított adózással, hogy az amúgy egységes rendszert felborítja, ami sérti az áruk szabad mozgásának alapelvét. Az unió ugyanakkor az áfarendszer refomjának lépéseként igyekszik megteremteni a lehetőségét annak, hogy egy adott termékpályán az áfát nem az összes szereplő csak a végső felhasználó fizesse meg. Egy nyáron elfogadott és augusztus közepén hatályba lépett irányelv egyes termékeknél kilenc hónapra, de akár két évre megteremti a fordított fizetés lehetőségét a hozzáadottérték-adó (héa) esetében. Arról, hogy mely termékek  esetében vezetik be a fordított adózást, az egyes tagországok dönthetnek. Megkötés az, hogy ezek a termékek nem juthatnak el a fogyasztókhoz, vagyis egy termékpálya első elemeiről – alapanyagok, takarmánynövények – lehet szó.

A fordított adózást egy úgynevezett gyorsreagálási mechanizmus teszi lehetővé, amelynek a keretében az Európai Bizottság egy hónapon belül ad választ a tagországok kérelmére. A rendszer 2018 végéig lesz hatályban – így például a gabonaféléknél már engedélyezett magyarországi adózás meghosszabbítása is lehetséges, ha sikerül bizonyítani a hatékonyságát. Ami Magyarországot illeti, ez nyilvánvaló: a rendszer bevezetése után drasztikusan csökkent a gabonafélék kereskedeleme, az ágazati szereplők szerint azért, mert a spekulánsok új terméket választottak maguknak – a lisztet vagy a sertéshúst.

A fordított héarendszer azonban csak részmegoldás, mivel az adócsalás komoly problémát jelent az egész EU-ban. Ennek hátterében részben az szabályozás áll, hogy az adót a vevő telephelyének országában kell megfizetni, az eladás helyén viszont nem. Így a vevők úgy tesznek, mintha az adott terméket exportálnák, vagyis nem vallják be az adót, de valójában otthon, áfás áron értékesítik. A trükk elsősorban nem romlékony, könnyen mozgatható termékek esetében elterjedt, ilyenek például a számítógépes alkatrészek – korábban ezeknél is felmerült a fordított adózás terve, ezt azonban a Nemzetgazdasági Minisztérium cáfolta. De ilyen a cukor is, és nem csak Magyarországon. Nemrég az SME szlovák lap írt arról, hogy amíg az ország a 2011/2012-es szezonban 128 ezer tonna cukrot termelt és 350 ezer tonnát importált, a kivitel ugyanebben az időszakban 634 ezer tonna volt. Vagyis 156 tonnával többet exportáltak, mint amennyi egyáltalán az országban volt. A magyar adatok sem sokkal jobbak: amíg a tavalyi kampányban 158 ezer tonnányi cukrot gyártottak le hazánkban, az export meghaladta a 281 ezer tonnát.
Magyarországon komoly csábítást jelent az is, hogy kiemelkedően magas, 27 százalékos az adó kulcsa, vagyis a csalók ennyit nyernek.

Az adócsökkentési javaslatokat azonban a Nemzetgazdasági Minisztérium többször lesöpörte az asztalról, a jövő évi adótörvényeknél is csak arról rendelkeztek, hogy az élősertés és a félsertés kereskedelmében veszik vissza öt százalékra az adótartalmat. Erre is magyarázatot ad az uniós áfarendszer: ebben ugyanis korlátozott számú kulcs alkalmazható. Vagyis ha már kedvezményes, az 18 vagy 5 százalékos lehet. Előbbi nem jelent érdemi változást, utóbbi azonban túl nagy adókiesést jelentene az államnak.

A befizetés tizede

Jóllehet az EU-ban tagállami hatáskör az adópolitika, a héa a kevés szabályozott elem egyike. Ennek hátterében egyrészt az áll, hogy a belső piacon szabad az áruk áramlása. A másik fontos elem az, hogy az uniós büdzsé tagállami befizetéseinek egyik része a héa. A hozzájárulást egy harmonizált kulcs alapján határozzák meg, és a teljes bevétel nagyjából 10-11 százalékát teszi ki. Az egyes tagállamoknál azonban előfordulnak eltérések. 2012-ben például Magyarország 928 millió eurót fizetett be az EU kasszájába, ebből 88 millió eurót tett ki az áfaalapú hozzájárulás.