Bajban az egyiparú városok
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságOroszországban 16 millió ember él abban a 340 városban, amelynek léte egyetlen iparágra alapul, s amelyek jövője éppen ezért bizonytalan, ahogyan a lakosai megélhetése is. Oleg Gyeripaszka milliárdos azonban megtalálni vélte a kiutat, hogy lehet megelőzni az érintett városok gazdasági összeomlását, olvasható a Vedomosztyiban.
Cége, az Alapelem azt javasolja, hogy le kell állítani e városok támogatását. Az életképeseket fel kell javítani, a reményteleneket pedig le kell rombolni.
Ezek az egyiparú városok sok fejfájást okoznak az orosz kormánynak. A Szentpétervár közeli Pikaljovóban például 2009-ben a dolgozók elzárták az autópályát, mert a fenti Alapelem be akarta zárni ottani cementgyárát, a város egyetlen nagy munkahelyét. A helyzet csak romlott, miután az akkor miniszterelnök Vlagyimir Putyin állami bankhitellel akarta Gyeripaszkát megsegíteni, hogy bért fizethessen azokban a városokban lévő vállalatainál, amelyek távoli régiókban vannak. Ám Szergej Lomanov, aki az orosz kormány Stratégiai Kutatóközpontjában dolgozik, és az Alapelem megbízásából kutatást végzett, megállapította, hogy a jó helyre adott állami támogatás az érintett városok felén igenis segíthet.
Még csak befektetőt sem kell terelni e városokba, elég, ha a helyi hatóságok az ottani kis- és középvállalkozások hóna alá nyúlnak.
Az egyiparú városokat segítő, legutóbbi kormányprogram 2011-ben zárult, és a városok tevékenységének diverzifikálását, meglévő termelésük profiljának megváltoztatását célozta. Ám gyakran rosszul sült el a dolog. Nemigen tud mire váltani például egy olyan város, amelynek egyetlen vagyona egy kimerült bánya, magyarázza Szergej Lomanov. A kutatóközpont szerint ennél sokkal rugalmasabb stratégiára van szükség.
18 város megvizsgálása alapján meghatároztak számukra négy, életképesség szerint kategóriát, erről már Vagyim Geraszkin, az Alapelem vezető-helyettese nyilatkozott. A legrosszabb besorolású városok sorsa az „ellenőrzött zsugorítás” lenne, vagyis a népességüket, polgári intézményeiket és közműveiket fokozatosan a gazdaságilag fenntartható szintre kellene csökkenteni. E városok kiemelt állami támogatást kapnának az alapszolgáltatások fenntartásához, azok a lakosok, akik ilyen célú támogatást kapnak, más térségekbe költöznének. Az ígéretesebb térségekben viszont szakosított ipari parkokat kell kialakítania, amelyekben újfajta termékek készülnek.
Andrej Szokolov, aki a gazdaságfejlesztési minisztérium speciális gazdasági övezetékért felelős osztályának a vezetője is, azt mondja, hogy a hivatkozott kutatás alapjául szolgálhat az egyiparú városok megsegítését célzó, új kormányprogramnak. Ennek részletei már a következő három hónapban körvonalazódhatnak. Az ügyre a következő években mintegy 50 milliárd rubel (1,4 milliárd dollár) szánható a minisztérium szerint.
