Valutaunió A lakosság többsége nem támogatja a pénzcserét, mert az elmúlt évek megszorításaihoz kötik
Tizennyolc tagúvá bővült január elsejével az euróövezet, miután Lettország – a balti tagállamok közül másodikként – belépett a valutaunióba. A lettek nem sokkal uniós csatlakozásuk után már tagjai voltak az eurócsatlakozás előszobájának számító ERM II rendszernek, ám a tagság felé haladó út a vártnál göröngyösebb volt: 2008 végén, a válság kitörése után gazdasági helyzete és a bankszféra stabilizációja érdekében Magyarországhoz hasonlóan készenléti hitelt kapott az EU-tól és a Nemzetközi Valutaalaptól, az ezt követő konszolidáció pedig súlyos áldozatokat követelt meg. Az ország gazdasága 2009-ben 18 százalékkal visszaesett, az infláció 10, a munkanélküliség 23 százalékra ugrott föl, a munkaképes korú lakosság csaknem ötöde külföldre távozott.
A reformok gyors eredményt hoztak, egyedül a munkanélküliség nem tudott visszacsökkenni a válság előtti, 5 százalékos szintre, ám az euró átvételéhez szükséges fiskális konszolidáció sikeres volt. A pénzcserétől ugyanakkor további előnyöket remélnek. Ezt megelőlegezve a Standard & Poor's december közepén már stabilról pozitívra javította az ország hosszú- és rövidtávú szuverén adósságára érvényben tartott BBB+, illetve A-2 minősítését.
A lettek távolról sem ennyire lelkesek: a friss közvélemény-kutatások szerint a kétmilliós lakosság 60 százaléka ellenzi az euró bevezetését – igaz, egy évvel ezelőtt még kevesebben. Nem véletlenül: a lettek fizették meg az árát annak, hogy a kormány eltökélt volt az euró bevezetésében, így a 2009 óta végrehajtott súlyos megszorítások fő célja is a lat stabilitásának megőrzése volt. Az átállást az sem zavarhatja meg, hogy jelenleg nincs az országnak hivatalos kormánya: Valdis Dombrovskis, aki 2009 óta állt a kabinet élén novemberben, a rigai szupermarketben történt, 54 emberéletet követelő katasztrófa miatt nyújtotta be a lemondását, azóta ügyvezető kormány vezeti az országot.
Csalóka árak
A lettek december 10-e óta válthatják át latjukat euróra. Egy lat 1,42 eurót ér, ami egyből felélesztette az áremeléssel kapcsolatos félelmeket. Igen könnyű ugyanis 1,5-re kerekíteni, és a lett fogyasztóvédelmi hatóság szerint sok kereskedő is elkövette ezt a hibát. Egy felmérésükben a vizsgált 7599 árkonverzióból csaknem háromezer esetben találtak hibákat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.