Hollandiában komoly hagyománya van a transzparenciának, és a választások előtt minden párt programját részletesen áttekintik, aminek vizsgálják a költségvetési hatásait is. Most – a választások előtt – Magyarországon a Transparency International és a Költségvetési Felelősségi Intézet megvizsgálja a pártok ígéreteinek költségvetési vonatkozását.
Martin József Péter, a TI ügyvezető igazgatója szerint ez a kezdeményezés fogódzót ad a választóknak és a pártoknak is. Hangsúlyozta, hogy az intézményi átláthatóság fontos, ám ebben rosszul állunk. A közérdekű bejelentésről szóló törvény nem nyújt védelmet, amire példa a NAV-ügy. „Az állam nem megvédte, hanem feljelentette a bejelentőt.”
Romhányi Balázs, a KFI igazgatója elmondta, nem kell nagyon mélyre ásni az emlékezetünkben, hogy felidézzük, választási évben rendszeresen elszáll a költségvetés. Erre a költségvetési rendszer átláthatatlansága miatt is lehetőség volt. Minden választási évben el lehetett rejteni azt, hogy menyibe kerülnek a lépések és a választási ígéretek – hangsúlyozta.
A holland rendszer javítja az átláthatóságot és a beszámoltathatóságot – mondta Johannes Hers, a Holland Gazdaságtervezési Intézet osztályvezetője. Fegyelmezi a politikai pártokat, mert a pénzügyi realitások között kell maradniuk – tette hozzá. „El tudom képzelni, hogy az önök országa, ahol sok a híres matematikus, el tudja végezni ezt a feladatot.”
A gazdaságpolitikai döntéseknek nemcsak költségvetési, hanem növekedési hatása is van. Bod Péter Ákos, a Corvinus Egyetem professzora, aki a magyar vizsgálat egyik védnöke, elmondta: a munkaerő és a tőke mellett fontos tényezője a növekedésnek egy nehezen megfogható „x-faktor”, vagyis az, hogy az intézmények és az állam hogyan működnek. „A jövedelmek fele az államhoz kerül, amit újra eloszt, és ez egy speciális magyar probléma, amit nem akarnak visszaszorítani a pártok” – fejtette ki.
Martin szerint sérülnek a demokratikus jogok, és torzulhat a politikai rendszer, ha egy párt saját képére rajzolhatja azt. A versenyképesség alapvető feltétele az intézményrendszer – tette hozzá. Lénygében megszűnt a hatalommegosztás, a fékek és ellensúlyok rendszerét az aktuális kormány felszámolta – vélekedett. Martin szerint ha ez így történik, akkor az korrupciós szempontból kockázatot jelent.
Az üzleti szempontok és a politikai rendszer összefonódott, bizonyos üzleti körök az államot foglyul ejtették, így nem a közérdek, hanem a magánérdek érvényesül a közpolitikában. Így nem profitmaximalizálásban érdekeltek a vállalatok, hanem az állam kegyeit keressék – fejtette ki Martin a TI meglátásait.
Romhányi Balázs kérdésre válaszolva elmondta, hogy a rezsicsökkentés kérdése rendkívül bonyolult. Rövid távú költségvetési hatása rendkívül alacsony. A lakosságnak úgy adnak pénzt, hogy közvetlenül a vállalatoktól csoportosítanak át. Azokban a szektorokban, amit legjobban érint, például a vízenergiánál, a beruházások drámai összeomlást mutatnak – mutatott rá. A hosszú távú növekedési kilátásainkban fog visszaütni a rezsicsökkentés – vélte.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.