Orbán februárban utazik Kínába - Száz projektről tárgyal a HITA

– Korábban több állami cég vezetői posztját is betöltötte, mostani megbízatása során azonban nem egy nagyvállalatot, hanem egy állami hivatalt kell irányítania. Ebből a szempontból nem lepte meg a felkérés?
– Valóban váratlanul ért a megkeresés. Először tartottam attól, hogy meg tudok-e felelni az elvárásoknak, hiszen egy megfelelően karbantartott, jó hírévnek örvendő hivatalt vettem át. A kinevezésem óta eltelt két hónap alatt azonban kiderült, hogy valójában mindig is azt csináltam a különböző vállalatok élén, mint amit most kell tennem: tárgyalni, kapcsolatokat építeni, piacot keresni, befektetéseket ösztönözni. Csak most ezt más méretekben kell megvalósítanom, miután azt lehet mondani, hogy a HITA egy kis külkereskedelmi minisztériumnak felel meg.

– Tavaly tavasszal Szijjártó Péter felügyelete alá került a HITA, és ezzel egyidejűleg a hivatal munkájában kiemelt szerepet kapott a keleti nyitás céljainak elősegítése, amely szintén a külügyi és külgazdasági államtitkár felügyelete alá tartozó Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. fő feladatának számít. Milyen a munkamegosztás a két szervezet között?
– A HITA mint a kereskedelemfejlesztésért felelős szervezet feladata, hogy a keleti nyitás keretében a magas szintű politikai találkozók révén megnyitott kapukon keresztül üzletekhez, piacokhoz segítse az arra érdemes kkv-kat. E folyamat legközelebbi fontos állomása Orbán Viktor miniszterelnök február 12–13-i kínai útja lesz, ahová a kormányfőt egy 110 fős üzletember-delegáció is elkíséri. Amellett, hogy a kínai partnereknek felkínálunk magyarországi befektetési projekteket, a hazai cégek exportlehetőségeiről is tárgyalunk különösen az élelmiszer-, a gyógyszeripar, illetve a vízgazdálkodás, víztisztítás terén. A HITA valójában az üzleti partnereket kutatja fel, míg a Nemzeti Kereskedőház az az üzletek konkrét megvalósulásában, finomhangolásában játszik nagy szerepet. A keleti piacokon megnyíló kereskedőházak állandó jelenlétük révén a napi ügyintézésben nyújtanak majd folyamatos segítséget a hazai kkv-knak.

– A kkv-k exportjának bővítését kívánja elősegíteni a kereskedelemfejlesztési pályázat is, amelyet eddig két alkalommal, legutóbb 2012 októberében hirdetett meg a HITA. Várható-e, hogy idén kiírják a pályázatot?
– A legutóbbi 400 millió forint keretösszegű pályázat során összesen mintegy 350 cég kapott vissza nem térítendő támogatást olyan célokra, mint külföldi gazdasági kiállításokon való részvétel, cégprezentáció, marketingterv vagy külföldön létesítendő iroda bérleti díjának finanszírozása. A tervek szerint idén 200 millió forintos keretösszeggel írjuk ki a pályázatot, az erre vonatkozó döntés a következő napokban, hetekben várható.

– Tavaly 1,2 milliárd euró befektetés érkezett az országba a HITA segítségével megvalósuló beruházásoknak köszönhetően. Várakozása szerint idén mekkora értékű külföldi működő tőke jöhet Magyarországra a hivatal tevékenységének köszönhetően?
– Legalább ezt az eredményt szeretnénk megismételni, amire nagyon jó esély van. Jelenleg ugyanis mintegy 100 konkrét befektetésre vonatkozó megkeresést kezel a HITA, amelyek közül hozzávetőleg 30 esetében már közvetlenül a döntés előtti szakaszban vagyunk. Ha mind a 100 projekt megvalósulna, az mintegy 3 milliárd euró értékű invesztíciót jelentene. Ha csak ezek harmada ér révbe, akkor is már nagyjából megismételjük az idei teljesítményt. A HITA beruházásösztönzésre vonatkozó tevékenysége az IT, call center, treasury vagy controlling szolgáltatások nyújtó SSC szolgáltató központok terén a legsikeresebb. Két hete adtam át a világ egyik legnagyobb informatikai szolgáltatásokat nyújtó cégének, a brit Computacenter budapesti szolgáltatóközpontját, ahol a közeljövőben folyamatosan 250 munkahelyet hoznak létre, az indulásnál pedig ötven álláshelyet már fel is töltöttek. Eddig összesen 80 ilyen SSC szolgáltató telepedett le Magyarországon, amelyek mintegy 30 ezer főt alkalmaznak. Jelenleg további 30 ilyen cég jelentkezését vizsgáljuk, amely projektek megvalósulása 8500 embernek adhatna munkát.

1974–1989: a RAABERSPED GYSEV Nemzetközi Szállítmányozási Igazgatóságának vezetője

1990–2002: a GYSEV Rt. elnök-vezérigazgatója

1994: a MÁV miniszteri biztosa

1990–2000: a Hungaroring Sport Rt. elnöke

1996–2007: a Magyar Tenisz Szövetség elnöke

2006–2011: a Hungrail Magyar Vasúti Egyesülés elnök-vezérigazgatója

2007–2010: a Magyar Kosárlabda Szövetség elnöke

2011–2012: a Malév igazgatótanácsának elnöke

2013. december 1-jétől a Nemzeti Külgazdasági Hivatal (HITA) elnöke

1974–1989: a RAABERSPED GYSEV Nemzetközi Szállítmányozási Igazgatóságának vezetője

1990–2002: a GYSEV Rt. elnök-vezérigazgatója

1994: a MÁV miniszteri biztosa

1990–2000: a Hungaroring Sport Rt. elnöke

1996–2007: a Magyar Tenisz Szövetség elnöke

2006–2011: a Hungrail Magyar Vasúti Egyesülés elnök-vezérigazgatója

2007–2010: a Magyar Kosárlabda Szövetség elnöke

2011–2012: a Malév igazgatótanácsának elnöke

2013. december 1-jétől a Nemzeti Külgazdasági Hivatal (HITA) elnöke -->