Kilábalás útján a gazdaság

A tavalyi év utolsó három hónapjában 2,7 százalékkal növekedett a magyar gazdaság 2012 utolsó negyedévéhez képest. A növekedés éppen akkora volt, mint egy évvel korábban a visszaesés mértéke. Az év egészében 1,1 százalékkal nőtt a GDP a KSH gyorsbecslése szerint 2012-höz viszonyítva, amikor 1,7 százalékos gazdasági visszaesést láthattunk.

A statisztikai hivatal szerint a negyedik negyedéves GDP-bővülést alapvetően a mezőgazdaság, az ipar és az építőipar teljesítményének növekedése okozta. Az 1,1 százalékos növekedés közel fele az utolsó negyedében jött össze, hiszen az év első kilenc hónapjáig 0,6 százalékos volt a növekedés. Ebből 0,9 százalékpontot a mezőgazdaság magyarázott.

A mezőgazdaság, az építőipar és az ipar növekedését abban a kontextusban érdemes értékelni, hogy a bázis rendkívül kedvezőtlen volt. 2012 utolsó három hónapjában a 2,7 százalékos visszaesésből 0,9 százalékpontot a mezőgazdaság, 0,7-et az ipar, 0,2-t az építőipar csökkenése magyarázott. Mindez azt jelzi, hogy a bázishatás óriási hajtóereje volt a növekedésnek. Érdekes, hogy a statisztikai hivatal nem említi a szolgáltatások alakulását a növekedési tényezők között, hiszen 2012 utolsó három hónapjában 0,7 százalékponttal csökkentette a GDP-t, vagyis ha ehhez képest nem látnánk bővülést, az igen ronthatná a kilátásokat.

A mezőgazdaságot a jobb időjárás, az építőipart az EU-s források lehívásának gyorsulása – így az állami beruházások emelkedése –, az ipart pedig az autóexport húzza. Ezek közül leginkább az ipar növekedésénél érdemes tartós folyamatokat várni, és azt sem szabad elfelejteni, hogy az ipar komoly szerkezetátalakuláson megy keresztül, amelynek során az autógyártáson kívül a többi szektor jobbára zsugorodik.

Noha a KSH egyelőre részletes adatokat nem közölt, feltételezhetjük, hogy a mezőgazdaság növekedési hozzájárulása érdemben nem csökkent a harmadik negyedévhez képest, vagyis az 1,1 százalékos tavalyi GDP-bővülésből körülbelül 0,9 százalékpontot magyarázhatott.

Szezonálisan kiigazított és naptárhatástól megtisztított adatok szerint még erősebb volt a gazdasági teljesítmény: a negyedik negyedévben 2,8, az év egészében pedig 1,2 százalékkal nőtt a GDP.

Negyedéves alapon, a tavaly július és szeptember közötti szinthez képest 0,6 százalékkal növekedett a GDP. Igaz, a negyedéves mutatószám minden negyedévben visszamenőlegesen, érdemben korrigálódhat. Azt azonban mutatja, hogy 2013 során a magyar gazdaság fokozatosan lábalt ki a 2008-as világgazdasági válság óta átélt második recessziójából.

Ebben az évben megközelítőleg a tavalyi év teljesítményének duplájára is emelkedhet a gazdasági növekedés üteme. A legtöbb elemző 2 százalékos GDP-bővülést vár, ami már egészségesebb szerkezetű lehet. A növekedést elősegítheti a globális – és az euróövezeti – gazdaság kilábalása, ugyanakkor a felhasználási oldalon a fogyasztás és beruházások emelkedésére is számítani lehet.

A Világgazdaság mutatószáma, a Gyorsulási Irányadó az év első hónapjára 2 százalék feletti növekedésről tanúskodott, és egyelőre nincsenek arra utaló jelek, amelyek alapján érzékelhető lassulásra kellene felkészülni. Az idei növekedésre nézve ugyanakkor kockázatot jelenthet a forint árfolyamának esetleges nagyobb leértékelődése. A kedvező GDP-adatra most 311-ről 309 alá került a forint az euróval szemben.

Az euróövezet jobban teljesít

Az euróövezeti GDP a negyedik negyedévben 0,3 százalékkal növekedett a harmadikhoz képest – jelentette az Eurostat. Magyarország legnagyobb exportpiaca, a német gazdaság 0,4 százalékkal növekedett, a francia gazdaság pedig 0,3 százalékkal bővült. Az euróövezet gazdaságának húzóereje továbbra is Németország. A közép-európai régiós is jól teljesített. A cseh gazdaság 0,8, a lengyel 2,2, a román pedig 5,1 százalékkal növekedett éves alapon.