Stabilizálódott az adósság, de kicsi az esély a csökkenésre

 „Még mindig 40 százalék a devizaadósság részaránya a bruttó adósságban, ami GDP-arányosan 30 százalék körüli szint” – mondta a Világgazdaságnak Gárgyán Eszter. A Citibank közgazdásza szerint az év eleje óta bekövetkezett 5 százalékos forintesés körülbelül 1,5 százalékponttal emelheti meg a GDP-arányos adósságmutatót. Bebesy Dániel, a Budapest Alapkezelő portfolió-menedzsere hozzátette, hogy jelentősen gyengülő forint mellett nem csökkenhet az államadósság.

"A forintesésen túl az elmúlt hónap másik fontos eseménye a paksi atomerőmű várható bővítése, ami szintén alááshatja az államadósság csökkentésével kapcsolatos törekvéseket” – hívta fel a figyelmet a szakértő. A bővítés 10-12 milliárd eurónyi orosz hitelből valósulhat meg, ami a beruházás 80 százalékát finanszírozza. Bebesy emiatt középtávon nem várja a GDP-arányos államadósság számottevő mérséklődését.

Egyelőre úgy tűnik, hogy az államadósság csak stabilizálódott az elmúlt években. A GDP-arányos adósságráta 2009 óta 80 százalék körül ingadozik. 2010 negyedik negyedévében 79,8 százalék volt a bruttó hazai termékhez viszonyított adósság, a következő év júniusára pedig már az is 85,5 százalékra emelte, hogy – az európai adósságválság kialakulása mellett – az új kabinet megalakulásakor padlóra küldték a forintot, amikor Magyarországot Görögországhoz hasonlították fideszes politikusok.

Az sem csökkentette tartósan 80 százalék alá az adósságot, hogy a GDP 10 százalékának megfelelő, 3000 milliárd forint körüli magán-nyugdíjpénztári vagyont csaknem teljesen átvette az állam. A Magyar Nemzeti Bank közgazdászainak egy tanulmánya szerint 2010-12 között a magán-nyugdíjpénztári vagyon felhasználása a GDP 8 százalékával csökkentette az adósságot. Mindez azt jelzi, hogy a nyugdíjpénzek átvétele és elköltése nélkül már a 90 százalékot közelíthetné az adósságráta.

Tavaly év végén 79,4 százalékon alakulhatott az államadósság a Költségvetési Felelősségi Intézet (KFI) friss elemzése szerint, idén azonban újra 80 százalék fölé emelkedhet a prognózisuk szerint. Romhányi Balázs, a KFI ügyvezetője a következő évekre is adósságnövekedést vár. Gárgyán Eszter, a Citi elemzője lapunknak azt mondta, az államadósság pályáját sikerült stabilizálni az elmúlt évek rendkívül feszes költségvetési politikájával. „Az alacsony növekedési potenciál miatt mégis csak kismértékű az adósság csökkenése, amit egy leértékelődő árfolyampálya ellensúlyozhat” – vélekedett.

Kormányzati kalkulációk szerint 2,7-2,8 százalékos költségvetési hiányszintnél van az államadósság alakulásának szempontjából fontos határ. Ez alatt csökken, felette növekedhet a GDP-arányos adósságráta. Az idei, 2,9 százalékosra tervezett költségvetési hiány – aminek eléréséhez néhány szakértő szerint év közbeni intézkedések kellenek – tehát nem csökkenti az adósságot, tavaly ugyanakkor legfeljebb 2,7 százalék lehetett a deficit.