Miért vágnak még mindig Matolcsyék?

Új történelmi mélypontra vágta az irányadó kamatszintet a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa. A Matolcsy György vezette tanács 10 bázisponttal, 2,6 százalékra csökkentette a kamatot, így a jegybank a huszadik egymást követő hónapban is lazított. Ez volt a legkisebb csökkentés a kamatvágási ciklus során, és a lépés összhangban volt az elemzők többségének várakozásával.

Több megfigyelő ugyanakkor arra figyelmeztet hónapok óta, hogy az MNB jobban tenné, ha megállítaná a kamatciklust. A csökkentési várakozások is a tanács lazításra hajló alapállását tükrözték, és nem ezt tartották racionális lépésnek. A Buda-Cash Brókerház szakértői szerint sem a külpiaci, sem a reálgazdasági folyamatok, sem pedig a forint árfolyama nem indokolja a kamatvágást. Az MNB úgy csökkentette a kamatot, hogy a forint jóval a 310-es árfolyam felett mozgott az euróval szemben, kétéves mélypontjához viszonylag közeli szinten. A Buda-Cash szerint a kamatcsökkentés reálgazdasági előnyei csak minimálisak lehetnek, miközben a kockázatokat, így a forint sérülékenységét szignifikánsan növelheti.

Suppan Gergely, a TakarékBank vezető közgazdásza szerint a nemzetközi környezet a legutóbbi napokban enyhült, azonban egyes feltörekvő piaci feszültségek, különösen az ukrán helyzet fokozódása újra sérülékennyé tehetik a forintot, amelyet a jelenlegi alacsony kamatszint már kevésbé támogat.

„A kilátások szempontjából fontos lehet, hogy az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed a legutóbbi ülését követően jelezte, hogy a korábbi várakozásokkal szemben lehet, hogy hamarabb, már 2015 első negyedévében elkezdi a kamatemelést” – véli Bebesy Dániel, a Budapest Alapkezelő portfolió-menedzsere. Szerinte az év második felében emelkedésnek induló hazai infláció, és a globális kamatszint emelkedése az év vége felé az MNB-t is szigorításra kényszerítheti. Hozzátette, hogy a nyomás azonban csökkenhet a magyar jegybankon, ha az Európai Központi Bank a deflációs veszélyek miatt a fejlett piaci vezető jegybankoktól eltérően az év során újabb enyhítő lépések meghozatalára kényszerül. 

A Monetáris Tanács a friss inflációs jelentés ismeretében közölte, hogy „a nemzetközi pénzügyi környezet megnövekedett bizonytalansága mellett is maradt még némi mozgástér óvatos kamatcsökkentésre”, ez azonban a korábbinál is kisebb kamatcsökkentést indokolt. Szerintük az alapkamat érdemben megközelítette azt a szintet, ami a 3 százalékos inflációs cél középtávú elérését és a reálgazdaság ennek megfelelő mértékű ösztönzését biztosítja.

A Monetáris Tanács kiemelte, hogy a nemzetközi pénzpiaci környezet jelentős romlása esetén nem látnak lehetőséget a kamatcsökkentési ciklus folytatására.