Tovább gyengülhet-e a forint?
„A gyengülés egyik fő oka jelenleg az ukrajnai válság alakulása, a nagy kérdés most az, hogy eszkalálódik-e a helyzet, vagy sem. Emellett globálisan is megfigyelhető, hogy a kockázatkerülés mozgatja a befektetőket” – nyilatkozta a Világgazdaságnak Suppan Gergely. A Takarékbank vezető elemzője hozzátette: további problémát okozott az is, hogy míg tavaly a jelentős külkertöbblet védte Magyarországot, ma már a kamatvágás a meghatározó a befektetők döntéseiben.
Suppan ugyanakkor nem lát okot különösebb aggodalomra. „Bár a külföldiek egyes kötvényektől megszabadulnak, az új kibocsátású állampapírokra komoly igény mutatkozik, ez pedig egyelőre igazolja a kamatvágási politikát is. A hosszú hozamok ráadásul továbbra is aránylag magasak maradtak, amely teljesen általános számos országban, ezért nem tekinthető kirívónak sem” – fogalmazott az elemző.
Suppan Gergely szerint az is fontos körülmény, hogy míg a forint az euróhoz képest gyengül, a dollárhoz képest csak kismértéken mozdult. „Számos importterméket, így például az olajat dollárban számolnak el, és nem euróban” – hívta fel a figyelmet az elemző.
„Tavaly a feltörekvő valutákhoz képest viszonylag erős maradt a forint, annak dacára is, hogy a jegybank monetáris tanácsa már az év második felében folytatta a kamatvágási politikát” – nyilatkozta lapunknak Bebesy Dániel. A Budapest Alapkezelő portfóliómenedzsere lapunknak elmonndta: tavaly azonban a piac döntően még a folyó fizetési mérleg alakulására koncentrált. „Ebben Magyarország jól teljesített más feltörekvő országokhoz képest. Törökország, Brazília, Dél-Afrika vagy Indonézia tavaly azért teljesített rosszabbul, mert ezeknek az országoknak folyó fizetési mérleg hiányuk volt. Május után azonban látszott, hogy a FED nem tartja fenn hosszabb távon az eszközvásárlási programját, így a befektetők számára kétséges volt, hogy az említett országok a globális likviditás szűkülése mellett fenn tudják-e tartani a mérleghiányukat” – fogalmazott Bebesy. Magyarország azonban folyó fizetési mérlegében jelentős többletet tudott felmutatni, ezért korábban kiemelkedett a feltörekvő országok közül – véli az elemző.
Bebesy ugyanakkor hozzátette: „ami most megváltozott, az az, hogy a piac már nem erre a többletre figyel, hanem inkább a folyamatos kamatvágásokra koncentrál. A bázishatások miatt hamarosan újra láthatóvá váló infláció miatt a forint nulla közeli, esetleg mínuszos reálhozamot biztosít majd, ami az országra jellemző kockázatok mellett, lehet, hogy nem lesz elég a befektetőknek.” Az elemző szerint a továbbiakban a forint, legkésőbb a választások után áttörheti az eddigi 314 körüli gátat, és tovább gyengülhet, akár jelentős mértékben is.
Új lakossági államkötvény jön
Bónusz Magyar Államkötvény (BMÁK) néven négy- és hatéves futamidejű, változó kamatozású, egyforintos alapcímletű állampapír értékesítését kezdi meg az Államadósság Kezelő Központ Zrt.. Az ÁKK közlése szerint a kamatbázisa a 12 hónapos diszkont kincstárjegy aukción kialakult átlaghozamokon alapul, melyhez a négyéves kötvény esetében 1,75 százalékos, a hatéves futamidejűnél 2,5 százalékos kamatprémium adódik. A kötvények évente egyszer fizetnek kamatot. Az ÁKK az új értékpapír forgalomba hozatalával elsősorban a lakosságot célozza meg, de vállalati befektetők is vásárolhatnak belőle.A vásárlók köre az ÁKK szerint belföldi és külföldi természetes személyek, valamint belföldi jogi személyek és szervezetek, törvényben meghatározott intézményi befektetői kör kivételével.
A vásárlók köre az ÁKK szerint belföldi és külföldi természetes személyek, valamint belföldi jogi személyek és szervezetek, törvényben meghatározott intézményi befektetői kör kivételével. -->
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.