BUX 38,644.57
-1.50%
BUMIX 3,853.23
+0.02%
CETOP20 1,945.79
-0.35%
OTP 8,530
-5.33%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
0.00%
-1.40%
+0.42%
ZWACK 17,450
+0.29%
0.00%
ANY 1,600
-0.62%
RABA 1,145
-1.72%
0.00%
-3.62%
-1.35%
+0.47%
0.00%
-5.14%
-1.90%
0.00%
-0.54%
OTT1 149.2
0.00%
-2.24%
MOL 2,560
+2.24%
+0.77%
ALTEO 2,270
+3.18%
0.00%
+1.87%
EHEP 1,545
-3.13%
0.00%
+0.79%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
+0.35%
0.00%
0.00%
SunDell 42,000
0.00%
0.00%
-1.16%
-7.46%
0.00%
+0.96%
NUTEX 10.85
+2.36%
GOPD 12,000
0.00%
OXOTH 3,700
+9.79%
+4.53%
NAP 1,188
-1.49%
0.00%
0.00%
Forrás
RND Solutions
Magyar gazdaság

Utolérhetjük-e valaha az osztrák szolgáltatásexport teljesítményét?

Érzésem szerint a múlt héten, külföldön elhangzott fontos gazdaságpolitikai megnyilatkozások közül kettő feltétlenül figyelemre méltó. Az egyik Orbán Viktornak az Európai Néppárt dublini kongresszusán elmondott beszéde volt, amelyben a magyar miniszterelnök arra mutatott rá, hogy évről évre csökken Európa hozzájárulása a világ GDP-jéhez és a világkereskedelemhez, ezért vissza kell szerezni Európa - és ezen belül természetesen Magyarország - versenyképességét, és növelni kell a szerepét a világkereskedelemben.

A másik pedig az Osztrák Gazdasági Kamara (WKÖ) vezetőinek, valamint az osztrák gazdasági miniszternek az a közlése volt, hogy Ausztria 2013-ban ismét exportrekordot ért el. Christoph Leitl, a WKÖ elnöke külön kiemelte, az osztrák vállalatoknak a globálisan megnehezült feltételek ellenére sikerült tavaly összesen 175 milliárd euró összegű kivitelt elérniük.  „Az exportgazdaságunk sikere válságos időkben is a jólétünk hordozóoszlopa” – hangsúlyozta, az osztrák lakosságnak üzenve.

A WKÖ-nek ezt a közleményét azonban érdemes közelebbről is szemügyre vennünk, a számunkra fontos tanulságok levonása végett. Mert miről van itt konkrétan szó? Az egyik tanulság feltétlenül az, hogy a 175 milliárd euró összegű osztrák exportból – amelyet a Magyarországnál kisebb népességű Lajtán túli szomszédunk ért el – nem kevesebb, mint 50 milliárd euró értékű volt a szolgáltatásexport, míg a fennmaradó 125 milliárd euró pedig a termékexport.

A másik figyelemre méltó jelenség pedig az volt, hogy az osztrák exportcégek aktív piacfeltárásának és nem utolsósorban a 125 osztrák állami külképviseletnek köszönhetően átlagon felül növekedett az osztrák kivitel a következő régiókba. Afrika (plusz 3,1 százalék), Észak-Amerika (plusz 2,3 százalék), Közép-Amerika (plusz 8,6 százalék), Ázsia (plusz 3,9 százalék), Közel-Kelet (plusz 13,7 százalék), FÁK-országok (plusz 8,7 százalék), ASEAN-országok (plusz 5,4 százalék). 

Talán a harmadik tanulság a legfontosabb. Ugyanis Reinhold Mitterlehner osztrák gazdasági miniszter szerint az osztrák gazdaság növekedésében és a munkahelyek létesítésében kiemelt szerepet játszik az exportgazdaság. Christoph Leitl szerint pedig „A GDP-n mérve minden tíz euróból hatot az osztrák határokon kívül keresünk meg. Ez biztosítja a növekedést, az értékteremtést és a szociális biztonságot Ausztriában”.   Ezért az osztrák exportsikerben mind fontosabb szerepet játszik az az örvendetes tény, hogy a Lajtán túli szomszédunknál évről-évre egyre több vállalkozás, vállalat kapcsolódik be a kivitelbe.

 „Csupán a múlt évben 3000-rel nőtt az osztrák exportőrök száma, amely már elérte a 47 ezer vállalatot” – emelte ki e szinte hihetetlen számadatot Mitterlehner. „A számuk pedig 2015-re túlszárnyalhatja az 50.000-et” – hívta fel minden dicsekvés nélkül a figyelmet a bécsi kormány gazdasági minisztere, aki szerint e növekedés természetesen tovább folytatódik, mert a bécsi kormány programja szerint az osztrák exportőrök számának négy év múlva, 2018-ban már el kell érnie az 55.000-et.

És itt feltétlenül álljunk meg egy pillanatra. Ugyanis míg az utóbbi években, talán évtizedekben mi még csak álmodtunk a hazai exportcégek számának növekedéséről, addig a Lajtán túli sógoraink már konkrét - és ne tagadjuk: eredményes - intézkedéseket tettek ennek érdekében. Ám ne menjünk nagyon messzire, csak 2007-ig tekintsünk vissza. A WKÖ 2007. június elején közzétett jelentése előszavában Martin Bartenstein akkori osztrák gazdasági miniszter kiemelte: 1995-ben, amikor Ausztria csatlakozott az EU-hoz, még csak 8000 volt az osztrák exportőrök száma, s az export értéke 42 milliárd euró. 2006-ban az osztrák exportőrök száma már meghaladta a 30.000-et és az export teljes értéke közel 107 milliárd euróra nőtt. A termékexport aránya az osztrák GDP-ből meghaladta a 41 százalékot.

Az előbbieket kiegészítve, Christoph Leitl, a WKÖ elnöke már akkor is fontosnak ítélte, hogy a sok osztrák kis- és közepes vállalat is bekapcsolódjék az exportba. Ezért az a céljuk - mondta akkoriban -, hogy az osztrák exportőrök számát három év múlva, 2010-ig az akkori 30 ezerről 40.400 növeljék. Ám ez még nem minden. Ausztria 2006-ban 40 milliárd euró értékű szolgáltatásexportot is lebonyolított. Ezt a kivitelt is 50 milliárd euró értékűre kell majd bővíteni 2010-re - hangsúlyozta Leitl.  Ily módon Ausztria teljes exportjának értéke - szerinte - 2010-ben érje el a 200 milliárd eurót. Ma már persze tudjuk, hogy ezt az értéket a közbejött európai recesszió miatt ugyan nem sikerült elérnie.

Ám egy osztrák kutatóintézeti elemzése már akkor rámutatott, hogy minden plusz egymillió euró értékű szolgáltatásexport 0,8 millió eurónyi értékteremtést, valamint 17 munkahelyet generál Ausztriában. Ezzel szemben minden plusz egymillió euró értékű termékexport „csak” 0,59 millió eurónyi értékteremtést hoz Ausztriában és „mindössze” tizenegy munkahelyet teremt. Kell-e ehhez bővebb magyarázat?

Vegyünk még egy példát a közelmúltból, az osztrák vidékről: Ausztria egyik fontos tartománya: Stájerország ugyanis exportbajnok a többi osztrák szövetségi tartományokkal egybevetve.  Erről cikkezett a Steirische Wirtschaft című grazi kamarai lap 2007. júniusi 8-i száma, amely szerint Christian Buchmannak, a tartomány gazdasági tanácsosának az a becsvágyó célja, hogy Stájerországban három év múlva, tehát 2010-ben 3000-re növekedjék az exportáló vállalatok száma az akkori 2500-ről.

Ezen osztrák tartományban már akkoriban is minden második munkahely az exporttól függött, és egy százalékos exportnövekedés további hat-hétezer munkahelyet biztosított.  „Jelenleg a kis és közepes méretű vállalatoknak akarnak a honuk alá nyúlni a piacok feltárása során. Ugyanis jelenleg az osztrák GDP kereken 60 százalékát ugyan a kkv-k adják, ám a teljes exportban a részesedésük jelenleg csak 43 százalékos” – írta akkoriban a grazi kamarai lap, amely szerint azt is tervezik, hogy a stájer cégek új piacokat tárnak fel, például az Egyesült Államokban (különösen Kaliforniában), Kínában és az Egyesült Arab Emirátusokban. Stájerország stratégiai helyzete jó, és a vállalatoknak jó környezetet biztosit az egyetemek és a kutatás terén – hangoztatta Peter Mühlbacher, a Stájer Gazdasági Kamara elnöke. Folytathatnánk a sort Felső-Ausztria, Karintia, Bécs vagy akár Tirol jó példáival.

Mit lehet mindehhez hozzátenni, ismételten emlékeztetve arra, hogy a bécsi kormány programja szerint Ausztriában négy év múlva, 2018-ban az osztrák exportőrök számának el kell érnie az 55 ezret. Talán azt, hogy ilyen előzmények után teljességgel érthető, amit mind Reinhold Mitterlehner osztrák gazdasági miniszter, mind Christoph Leitl, a WKÖ elnöke a sajtó nyilvánosságán keresztül üzent: az osztrák lakosság jóléte további biztosítására 2014-re is újabb osztrák exportrekordok elérésére számítanak, ami – ahogy fogalmaztak - „az osztrák exportvállalkozások erejét és versenyképességét jelzi”.  Amit az Osztrák Nemzeti Banknak a lakosság készpénzvagyona folyamatos növekedésére vonatkozó adatai évről-évre visszaigazolnak.

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek