Átalakul az MNB fő eszköze

Augusztustól a Magyar Nemzeti Bank (MNB) irányadó eszköze, a kéthetes kötvény betétté alakul – mondta csütörtökön Balog Ádám, a jegybank alelnöke. Az MNB célja, hogy csökkentse az ország sérülékenységét. A jegybank programjának az a lényege, hogy az államadósság finanszírozásában erősödjön a belső források szerepe.

„A vezérgondolat az, hogy az MNB csökkenteni szeretné a bruttó külső adósságállományt” – mondta a Világgazdaságnak Bebesy Dániel. A Budapest Alapkezelő portfolió-menedzsere hangsúlyozta, hogy Magyarországon állományi problémák vannak. A javuló folyófizetési mérleg egyenleg ellenére a „bruttó külső adósságunk a GDP 90 százaléka körül áll” – tette hozzá.

Az MNB mérsékli a devizatartalékot is, mondta Bebesy. Nem újítják meg a devizás állampapírokat, hanem forint finanszírozásra váltva a tartalékok leváltásán keresztül törlesztjük majd a devizás államadósságot. Palotai Dániel, a jegybank ügyvezető igazgatója kiemelte, az MNB hajlandó a devizatartalékokból biztosítani a szükséges devizát, amennyiben az állam növeli a forintkibocsátások nagyságát.

Bebesy szerint az MNB a hazai bankszektorral vásároltatná fel a többlet forintállampapír-kibocsátást, miután a kéthetes MNB-kötvényt betétté alakítják. „Vélhetően korlátozottak lesznek a betét tartási lehetőségei” – tette hozzá.

„A bankok egy kamatkockázatot fognak felvállalni, miután kényszerből elindulnak az állampapírok tartásának irányába” – mondta Bebesy, aki szerint nagy kérdés, hogy a hozamgörbe miként alakul majd át. Szerinte a bejelentett devizacsere-ügyletek (swap) ugyanakkor csökkentik a kockázatokat, de ezekről még számos részlet homályos.

A hozamgörbe hosszabb végén viszont limitált lehet az erősödés, hiszen nem valószínű, hogy a kéthetes MNB-kötvény helyett hirtelen 10 éves lejáratú állampapírt vennének a bankok, ám a pluszkereslet valamilyen szinten „végigszivárog” a hozamgörbén Bebesy szerint.

Szakértők arra hívták fel a figyelmet, hogy az állampapírok másodlagos piacán meredeken csökkentek a kötvényhozamok. A csütörtöki 12 hónapos kincstárjegy aukció igen jól sikerült. Az óriási, 253 milliárd forintos keresletre az Államadóság Kezelő Központ (ÁKK) a meghirdetett 60 milliárdról 90-re emelte a kibocsátási mennyiséget. Az átlaghozam 2,69 százalékon alakult, ami 26 bázispontos csökkenés az előző eladáshoz képest. „Nagyfokú rugalmassággal rendelkezünk az adósságfinanszírozásban” – mondta a Világgazdaságnak Borbély László András. Az ÁKK általános vezérigazgató helyettese kiemelte, hogy a meghirdetetthez képest a lehetséges maximumig emelték a kibocsátási összegeket csütörtökön is.

„Kormányzati kérésre kidolgoztunk a kereskedelmi bankokkal egy változó kamatozású kötvényt, ennek a 3 hónapos BUBOR-hoz kötött a kamatozása, amire nagy volt a kereslet. Húsz milliárdos kerettel 30 milliárdot adtunk el, és délután is sikerült eladni több mint 11 milliárdot a nem kompetitív tenderen” – mondta Borbély. „A nagy keresletben szerepe lehetet az MNB bejelentésének is” – vélekedett. „Ha jó a piac, fel sem merül idén, hogy több devizakötvény-kibocsátás legyen” – mondta Borbély. A rövid lejáratú állampapírok hozama 13-27 bázisponttal, a hosszabbaké 9-13 bázisponttal csökkentek tegnap.

Bebesy szerint összességében a bruttó külső adósság csökkentése nem rossz gondolat, azonban a kéthetes MNB-kötvény megszüntetése a pénzügyi rendszerben számos gyakorlati problémát vet majd fel. A Budapest Alapkezelő portfolió-menedzsere szerint nagy kérdés, hogy milyen kockázat kerül az MNB mérlegébe azzal, hogy swapokat nyújt majd a kereskedelmi bankoknak, illetve az is kérdéses, hogy a devizalikviditás nyújtása mennyiben köt majd le további devizatartalékot a jegybanknál.

kötvény állománya augusztustól akár 800 milliárddal csökkenhet, hiszen ennyi van külföldieknél. Borbély László lapunknak azt mondta, a külföldieknél valószínűleg stabilabb befektetők a bankok.

kötvény állománya augusztustól akár 800 milliárddal csökkenhet, hiszen ennyi van külföldieknél. Borbély László lapunknak azt mondta, a külföldieknél valószínűleg stabilabb befektetők a bankok.-->