KSH: egyre többen dolgoznak

Az idei év első negyedévében 8,3 százalékra csökkent a munkanélküliség a tavalyi év azonos időszakéban mért közel 12 százalékos szintről. Egy év alatt 139 ezerrel, 370 ezerre esett a munkanélküliek száma. Ezzel párhuzamosan a foglalkoztatottság dinamikusan, 261 ezer fővel növekedett, így már 4 millió 78 ezer fő dolgozik a nemzetgazdaságban.

„Az elsődleges munkaerőpiacon (a közfoglalkoztatottak és a külföldön dolgozók nélkül) csak lassú javulást láthatunk” – mondta a Világgazdaságnak Balatoni András. Az ING Bank vezető közgazdásza hangsúlyozta, hogy a gazdaság teljesítményének növekedése egyre inkább tovagyűrűzik a foglakoztatásba, ugyanakkor egyelőre leginkább a közfoglalkoztatás és a külföldön dolgozók számának növekedése látszik az adatokban. „2008 és 2013 között kezel megháromszorozódott a külföldön dolgozók száma, míg a közfoglalkoztatottak száma egy év alatt 112 ezer fővel bővült” – tette hozzá. Január és március között 176 ezer közfoglalkoztatott volt a munkaerő-felmérés szerint.

A KSH másik statisztikája, a létszám és béradatok alapján viszont januárban és februárban is egyaránt 200 ezer közfoglalkoztatott volt. Konzisztens adatokat feltelezve márciusban óriási mértékű, legalább 70 ezres csökkenést mutathatna a közfoglalkoztatás a 176 ezres átlaghoz, de ez nem valószínű. Az egy évnél kevesebb ideje külföldön dolgozók száma 2 ezerrel, 95 400-ra növekedett.

Balatoni kiemelte, hogy ezek a tényezők lefelé torzítják a munkanélküliségi rátát. Szerinte az lenne kedvező, ha az elsődleges munkaerőpiacon találnának többen állást. „Nagyon fontos lenne, hogy a közfoglalkoztatottak a versenyszférában találjanak állást” – fejtegette Balatoni András. „A foglalkoztatás emelkedéséhez azonban tőke is kell, vagyis a beruházási fordulat pedig alapvető feltétele az elsődleges munkaerő-piaci foglalkoztatás növekedésének. A beruházások emelkedését a Növekedési Hitelprogram első szakasza segítette a tavalyi év végén, de most nem olyan nagy a kereslet a második szakaszban.

Székely Tamás, az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének elnöke sem látja ennyire optimistán a helyzetet. „Nem tudom igazolni a KSH adatait, hiszen az elmúlt közel négy hónapban több mint négy ezer ember vált munkanélkülivé” – mondta az elnök. Tájékoztatása szerint a vegyiparban dolgozók közül sokan munkanélkülivé váltak, és a rezsicsökkentés is megtette a hatását: a gázipari és vízügyi dolgozók közül sokan utcára kerültek.

A foglalkoztatási ráta az összes régióban emelkedett, és szokatlan módon munkaerő-piaci szempontból a legkedvezőtlenebb helyzetben lévő régiók – Észak-Alföld, illetve Észak Magyarország – vonatkozó mutatói nőttek a legjelentősebben, több mint 6 százalékkal.

Ellentmondások

Az ngm közleményében azt emelte ki, hogy folytatódnak a kedvező munkaerő-piaci trendek. Hanti Erzsébet, az MSZOSZ szakértője szerint ezek az adatok becsapósak, mert a foglalkoztatás esetében csak azt nézik, van-e munkája egy bizonyos időben egy személynek. Azt viszont nem mérik, hogy valaki pénzt kap fizetségül, vagy ajándékot, ami kistelepüléseken szokás. Az MSZOSZ az alkalmazásban állók létszámát méri (az 5 fő alatti kisvállalkozások kivételével), eszerint 2014 első negyedévében alig 1 százalékos növekedés tapasztalható.