Vége a rezsicsökkentésnek?

Mi várható a következő négy évben? Eddig a kormányprogramból kaphattunk iránymutatást a választások után, ám most a Fidesz-KDNP semmilyen választási programnak látszó dokumentumot sem mutatott be, illetve úgy választották meg a miniszterelnököt, hogy nem mutatta be kormányának programját. Az Európai Unió felé való kötelezettségeink miatt ugyanakkor van egy minden évben kötelezően megírandó dokumentum, amely három éves távlatban tartalmazza a kormány szándékait. Az április végén a kormány által elfogadott konvergenciaprogram négy pontban értelmezhető a kormányzati program szempontjából - összegzi a Policy Agenda a várható jövőképet.

Nem lesz rezsicsökkentés?
A konvergenciaprogramban szerepel, hogy „a családok 2014-ben 300 milliárd, 2015-től kezdődően pedig évente közel 340 milliárd forint kiadásától mentesülnek, ami fogyasztásuk élénkülését ösztönzi.” A jövő évre vonatkozó növekedés abból ered, hogy idén három különböző időpontban csökkentik a villamosenergia, a gáz és a távhő árát.
Ez azt jelenti, hogy nem számol a kormány további rezsicsökkentéssel a jövő évben. Azaz a 2013-ban megkezdett folyamat megáll, illetve azt sem tervezik, hogy az állami közműszolgáltatás olcsóbb lenne, mint a jelenlegi rendszer. Ellenkező esetben ennek a lakossági megtakarításokra gyakorolt hatását biztosan feltüntették volna, mivel ez a fogyasztás erősödését, a gazdaság fejlődését vetítené előre.

Nem lesz több pénz közmunkára?
A kormány az országgyűlési választások után döntött arról, hogy havi átlagban 200 ezer nyolc órában foglalkoztatott közmunkást akar ez évben alkalmazni. Ez, ha ténylegesen teljesül a terv, akkor a jelenlegihez képest mintegy 100 milliárd forintos többletköltséget jelentene a mostani költségvetésben tervezettekhez képest. A konvergencia programban ugyanakkor nem szerepel, hogy további forrásokat akarnának erre a területre átcsoportosítani. Pedig ez alapvetően érintené az idei költségvetés fenntarthatóságát, és a jövő évi terveket.

Az szja 9 százalékra mérséklése várat magára
A választások előtti kormánypárti ígéretek egyike volt a 9 százalékos szja-kulcs bevezetése. Varga Mihály miniszter ezt már 2015-re megvalósíthatónak tartja. A konvergencia program ugyanakkor nem tartalmazza ennek a fedezetét, mivel 2017-ig kitekintően a jövedelem és vagyonadók GDP szerinti nagyságát 6,7 százaléka becsülik. Ez jelenleg 6,9 százalékos. Abban az esetben, ha a 9 százalékos kulcs megvalósulna, az évente 500 milliárd forinttal csökkentené az adóbevételt. Ez pedig a jelenlegi számok szerint csak akkor valósítható meg, ha az állam a vagyonadó ágon szedné be ezt a pénzt. Ezt nem fogja felvállalni a kormány.

2016 lesz a kormány mélypontja
A kormány is elismeri, hogy a beruházások motorját az európai uniós alapokból kapott támogatások jelentették. Ugyanakkor a konvergencia programban már most felhívják a figyelmet, hogy 2016-ban kifut a mostani programok hatása, és az új pályázati időszak még nem érezteti kedvező hatását. Ez pedig kimondatlanul az állami beruházások visszaesését jelenti, amely leginkább az építőiparra lesz hatással.
Amennyiben a gazdasági növekedés addigra nem lesz képes felpörögni, és a versenyszféra saját forrású beruházásai nem veszik át az állam helyét, akkor biztosan további nehézségek elé néz aa gazdaság és a várt növekedés elmarad.

Azt az elemzés is kiemeli persze, hogy mindez csak a korábbi változások konszolidációját, korrekcióját jelentené. Ez meglepően kevés lenne az előző ciklus minden területet átalakító kormányzati tevékenységéhez, és nem is jelentene olyan vezérfonalat, mint a rezsicsökkentés volt.