Tartható a hiánycél

Az államháztartás első félévi hiánya közel 814 milliárd forint volt, amely az egész évre tervezett előirányzat 82,6 százaléka – derült ki a Nemzetgazdasági Minisztérium előzetes adataiból. Az év hatodik hónapjában 130 milliárd forint felett alakult a deficit, ami kedvezőnek tűnik az előző évek azonos hónapjaihoz képest. A központi költségvetés 965,9 milliárd forintos deficittel, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 114,5 milliárd forintos, az elkülönített állami pénzalapok pedig 37,7 milliárd forintos többlettel zártak.

Az NGM emlékezetet, hogy tavaly szeptemberben emelték a pedagógusok bérét, és az adatok összehasonlíthatóságát befolyásolják a tavaly áprilistól költségvetési szervként működő volt nonprofit egészségügyi gazdasági társaságok kiadásai is. „Jelentős mértékben meghaladták a tavalyi azonos időszaki kiadásokat a helyi önkormányzatok támogatásai, ideértve az adósságuk törlesztéséhez nyújtott támogatásokat is” – írta a gazdasági tárca. Hozzátették: ez utóbbi egyidejűleg az önkormányzati alrendszer egyenlegét javítja.

A júniusi költségvetési egyenleg megnyugtató lehet. Az NGM szerint az elmúlt évek tendenciáinak megfelelően alakult az államháztartás első félévi hiánya. A gazdasági növekedés felfutásából, a foglalkoztatás bővüléséből, valamint az online pénztárgépek bekötéséből származó többletbevételek javították az idei június végi költségvetési egyenleget. „Ezek a pozitív tendenciák a korábbi évekhez képest az év második felében várhatóan erőteljesebben érvényesülnek” – prognosztizálta az NGM. Az éves uniós módszertan szerinti hiánycél továbbra is a GDP 2,9 százaléka.

Szakértők nem teljesen értnek egyet abban, hogy szükség lesz-e az idei évre költségvetési kiigazításra a kritikus 3 százalék alatti hiánycél tartásához. A Költségvetési Felelősségi Intézet május végén több 10 milliárd forintos kiigazítással számolt az idei évre, a Magyar Nemzeti Bank inflációs jelentése szerint azonban a GDP 2,7 százaléka lehet a hiány, vagyis a deficit megfelel az Európai Unió vonatkozó kritériumának. Hasonlóan látják az OTP Bank közgazdászai is, akik úgy vélik, hogy az államháztartás 2,9 százalékos hiánycélja elérhető, sőt, változatlan politika mellett valószínűleg lényegesen kisebb is lehet a deficit.

Brüsszelnek nem is a hiánnyal lehet problémája, hanem azzal, hogy az államadósság nem csökken. Emiatt pedig a múlt héten felvetették, hogy 2015 tavaszán újraindíthatják Magyarország ellen a tavaly kilenc év után megszüntetett túlzottdeficit-eljárást. Vagyis ha a költségvetési hiány miatt nem is kell aggódni, az államadósság alakulása miatt újabb kiigazításokat kérnek.

Az MNB tavaly év végén, 300 forint alatti euróárfolyamon számolva csökkenő adósságpályát vetített előre. Szerintük az idei év végére 78,7 százalék lehet a GDP-arányos adósság, miközben tavaly 79,4 százalék volt. (Az idei első negyedévben húszéves csúcs közelébe, 84,4 százalékra emelkedett a ráta.) A forint azonban sokat gyengült tavaly év végéhez képest, tegnap 310 körül járt a kurzus. Ha nem erősödik vissza a hazai deviza, akkor a több mint tíz egységnyi esés 1,1 százalékpontnál is nagyobb mértékben növeli az adósságot. Ez pedig már aligha jelent csökkenő adósságot, ami az Európai Bizottságnak sem tetszene.

A paksi bővítés kritikus kérdés

Az OTP Bank elemzői szerint az állami betétszámlák állományának decemberi csökkentésével biztosítható, hogy az év végi államadósság mérséklődjön a tavalyihoz képest. Emlékezetes, tavaly év végén is csökkentette a kormány a tartalékokat, hogy mérséklődjön a GDP-arányos államadósság. Hosszú távon azonban – figyelembe véve a paksi atomerőmű-beruházás adósságnövelő hatását is – stagnáló államadósság-pályát vetítenek előre a bank közgazdászai, amivel előbb-utóbb beleütközünk az uniós adósságszabályba.