Nem lesz kirobbanó kereslet az EKB alacsony kamatozású hitelére

Az Európai Központi Bank monetáris élénkítésével akkorára hizlalná a jegybanki mérleget, mint amilyen magasan az euróövezeti adósságválság legsötétebb időszakában, 2012 elején volt. Az EKB mérlege újra 3 ezer milliárd euróra növekedhet Mario Draghi EKB-elnök szerint, miután ezen a héten elindul a jegybank hitelprogramja, de az eszközfedezetű értékpapírok és a fedezett kötvények vásárlása is felfelé tolhatja a mérleget. Elemzők azonban kételkednek abban, hogy a hitelprogrammal 1000 milliárd eurós növekedést lehetne elérni a jegybanki mérlegben, hiszen várakozásuk szerint nem lesz óriási kereslet az alacsony kamatozású hitelekért. A Bloomberg felmérése szerint 575 milliárd eurónyi hitelt helyezhetnek ki a bankok. A terv nagy kockázata, hogy a bankok kevés hitelt fognak kérni, akik attól tartanak, hogy nem lesz elegendő kereslet a vállaltok részéről, hiszen a gazdasági kilátások továbbra is kedvezőtlenek. Az EKB-nak az alacsony kamatozású hitellel, az eszközfedezetű értékpapírok vásárlásával és a fedezett kötvényvásárlási programmal együtt nőhet közel 1000 milliárddal a mérlege, ami megegyezik a hitelezési kerettel. A Fednek azonban a válságkezelés évei során folyamatosan emelkedett a mérlegfőösszege, ami még most sem kezdett csökkenni.

Az EKB nem először próbálja meg élénkíteni a hitelezést és újraindítani a gazdasági növekedést. A jegybank az adósságválság közepette is ösztönözte a hitelfelvételt – sőt, állampapírokat is vásárolt a másodlagos piacon –, de a befektetőket mégsem ez nyugtatta meg. Görögországot, Írországot és Portugáliát az EU és az IMF hitele mentette meg a csődtől, az euró összeomlására spekulálókat pedig Mario Draghi szavai nyugtatták meg, aki 2012-ben arról beszélt, hogy az euró visszafordíthatatlan, és minden eszközzel megvédik. A növekedést azonban azóta sem sikerült beindítani, amiben komoly szerepe van a szigorú fiskális politikának. Mario Draghi szerint a monetáris élénkítés mellett a strukturális reformok felgyorsítása és a költségvetési politika lazítása kellene ahhoz, hogy kilábaljon az euróövezet gazdasága. A nagy áttörést az jelentené, ha az amerikai Federal Reserve elmúlt években alkalmazott programjához hasonlóan állampapírokat vásárolna a jegybank, ettől azonban Németország teljesen elzárkózik. Azt mondják, hogy erre nem teljed ki az EKB mandátuma és mindez arra ösztönözné a kormányokat, hogy hagyjanak fel a strukturális reformokkal.

A németek ellenállnak

Mario Draghi szerint további intézkedéseket is bevethet a jegybank, ha szükségessé válik, ezt azonban Jens Weidmann, az EKB Kormányzótanácsának német tagja nem nézné jó szemmel. A Bundesbank elnöke nem támogatja a nem konvencionális monetáris intézkedéseket, a német pénzügyminiszter és a kancellár pedig a szigorú fiskális politikához ragaszkodik az egész euróövezetben. Ha egyszerre lenne expanzív a költségvetési és a monetáris politika, akkor sokkal könnyebben kerülhetné el az euróövezet a deflációs veszélyt és indulhatna újra a növekedés.