Csepreghy: közel 1200 milliárdos bevétel az uniós fejlesztésekből
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságA kimutatás egy tanulmányban olvasható, amelyet a Miniszterelnökség készített annak bemutatására, hogy az uniós fejlesztések keretében megvalósított projektek miként hatnak a büdzsé bevételi oldalára, és hogy ezek a bevételek miként viszonyulnak ahhoz a hazai társfinanszírozási összeghez, amellyel a magyar állam egészíti ki a Brüsszelből érkező forrásokat. Mint ismert, egy adott uniós projekt finanszírozását 15 százalékban a hazai költségvetés állja.
A hazai pályázati intézményrendszerhez a 2007–2013 közötti ciklusban tavaly év végéig beérkezett, közel 5800 milliárd forint értékű projektszámlák alapján készült kimutatás szerint a fejlesztések megvalósítása során 1858 milliárd forint adó- és járulékbevétel keletkezett, míg a költségvetést a társfinanszírozás formájában 677 milliárdos kiadás érte. Összességében így 1181 milliárd forintot tesz ki a kohéziós fejlesztések közvetlen nettó költségvetési hatása, vagyis ekkora a befolyt adó- és járulékbevételeknek a társfinanszírozás mértékével csökkentett összege.
A részletes adatokból kiderül, hogy a leglejelentősebb közvetlen költségvetési hatás a for-profit szektor, vagyis a vállalkozások fejlesztéseihez köthető, ugyanis az ágazat részesedése az 1181 milliárd forintos tételben megközelíti a 42 százalékot (495 milliárd forint). Utóbbi összeg úgy jött ki, hogy vállalkozások fejlesztéseinek megvalósítása során 761 milliárdos bevétel érkezett a büdzsébe, miközben ezen projektekhez 266 milliárdos költségvetési kiadás társult. Az önkormányzati szektor esetében a költségvetési hatás értéke 341, a központi költségvetés intézményei esetében 261, míg a non-profit szektor esetében 84 milliárd forint volt.
A tanulmány az egyes gazdasági tevékenységeket is megvizsgálta a költségvetési hatás szempontjából. Eszerint az építőipar bír a legnagyobb súllyal, miután az iparághoz köthető a fejlesztések közvetlen költségvetési hatásának több mint harmada.
„A 2014–2020 közötti időszakban a korábbi 16 százalékkal szemben a források 60 százaléka irányul majd a legtöbb állami bevételt termelő for-profit szektorba, vagyis a vállalkozásokhoz, így arra számítok, hogy 2014–2020 között az előző hét éves időszakban keletkezett 1200 milliárdos tételnél jelentősen magasabb lehet a költségvetés nettó bevétele” – mondta Csepreghy Nándor.
Kiemelte: a tanulmány eredményei világosan megmutatják azt, hogy egy forint állami befektetés mely szektorokban, mekkora bevételt eredményez, amely szempontokat az új hétéves fejlesztési program Brüsszellel folyó egyeztetése során is mérlegel a kormányzat.
