BUX 39,331.33
+0.23%
BUMIX 3,707.69
-0.12%
CETOP20 1,801.38
-1.53%
OTP 8,390
-0.38%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
-0.94%
-0.88%
+0.20%
ZWACK 18,550
0.00%
-0.55%
ANY 1,585
+0.96%
RABA 1,100
+0.46%
0.00%
+0.62%
0.00%
0.00%
+0.12%
-1.40%
-1.80%
0.00%
+1.61%
OTT1 149.2
0.00%
-2.70%
MOL 2,912
-0.21%
-1.28%
ALTEO 2,360
-0.42%
-2.63%
+1.13%
EHEP 1,030
-8.85%
0.00%
-0.76%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
-0.74%
0.00%
0.00%
SunDell 42,000
0.00%
-0.26%
0.00%
+2.46%
0.00%
+3.94%
-0.60%
GOPD 12,900
0.00%
OXOTH 3,690
0.00%
0.00%
NAP 1,240
+0.16%
0.00%
0.00%
Forrás
RND Solutions
Magyar gazdaság

Radikálisan átalakítják a segélyezést

A jövő évtől megszűnhet a lakásfenntartási és az adósságcsökkentési támogatás, a foglalkoztatást helyettesítő támogatást pedig az önkormányzatoknak saját erőből kell fedezniük. A települések ehhez akár új adókat is kivethetnek, a hátrányos helyzetűeket pedig kisegíti az állam

Januártól megszűnhet a lakásfenntartási és az adósságcsökkentési támogatás – értesült a Világgazdaság. Információinkat megerősíti a 2015-ös költségvetés tervezete, amely e juttatások esetében csak a 2015. január 1-jét megelőzően megállapított támogatásokra tartalmaz fedezetet. A kormány információink szerint a családi adókedvezmények kiszélesítésével és a bankok elszámoltatásával indokolja a változtatást.

A lakásfenntartási támogatásban 2006-ban még csak 350 ezren, 2012-ben már csaknem félmillióan részesültek a KSH adatai szerint. A kifizetett összeg fejenként alig volt valamivel több mint 44 ezer forint, de az államnak összesen csaknem 22,2 milliárdjába került ez a juttatás.

Az adósságcsökkentési támogatásban részesülők száma szintén emelkedett az elmúlt évek alatt: 2006-ban több mint 8 és fél ezren, 2012-ben 12 és fél ezren igényelték és kapták meg. Az ellátásra 1,4 milliárdot fordított a költségvetés, ez fejenként 105 és fél ezer forint juttatást jelentett.
A szociális segélyezési rendszer átalakításának e két támogatási forma megszüntetése azonban csak az egyik eleme. Eldöntött tény az is, hogy a segélyezés fokozatosan az önkormányzatok feladata lesz, amelyek helyben határozhatják meg a támogatás szempontjait. A törvény csak a minimumszabályokat rögzíti.

A segélyek forrása ily módon csak részben lesz a központi költségvetés, a kormányzati elgondolás szerint egyre inkább helyi adókból kell fedezni a támogatásokat. Ezért is bővül a települési önkormányzatok adóztatási mozgástere a benyújtott adótörvény-javaslatokban. Az előterjesztés szerint a települési adó lehet bármilyen adó, ha annak működtetését törvény nem tiltja, ám nem terhelhet olyan adótárgyat, amelyre törvényben meghatározott – akár központi, akár helyi – közteher vonatkozik.

A települési adónál semmilyen maximumot nem határozott meg a kormány, nem definiálták az adó alanyát sem, lapunk viszont úgy tudja: a befolyt összeget kizárólag szociálpolitikai célokra fordíthatják majd a települések. (A helyi adók közül a legnagyobb az iparűzési adó, de ide tartozik a kommunális, a telek-, az építmény- és az idegenforgalmi adó is.)
Azokat a településeket, amelyek helyzetüknél fogva nem lesznek képesek érdemi adóbevételt produkálni, információink szerint az állam fogja kisegíteni.

A jövő évi költségvetés tervezetéből is kiolvasható ez: az önkormányzatok szociális feladatainak támogatására, konkrétan a foglalkoztatást helyettesítő támogatás fedezetére összesen 48,6 milliárd forintot szánnak. Ebből azok a települések részesülhetnek majd, amelyeken az egy lakosra jutó „adóerő-képesség” nem éri el a 32 ezer forintot.

A segélyezés és különösen a foglalkoztatást helyettesítő támogatás átalakításával a kormány elsődleges célja hogy minél többen dolgozzanak, ha másként nem, közmunkásként, ahelyett, hogy segélyből élnének. Ez már része annak az elképzelésnek, amit Orbán Viktor úgy fogalmazott meg: „legkésőbb 2018-ra mindenkinek munkát kell adni, hogy senkinek se kelljen jövedelempótló támogatásból élnie”. A kormányfő azt mondta, ma 178 ezer olyan ember van – szemben a 2010-es több mint 500 ezerrel –, aki munka híján jövedelempótló támogatásból él.

A KSH statisztikái szerint azonban ennél jóval többen, összesen több mint 338 és fél ezren kaptak 2012-ben valamelyik jövedelempótló támogatást a jelenleg létező négy közül. Ha miniszterelnök konkrétan a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra gondolt, abban is 236 és fél ezren részesültek 2012-ben. A kormány már a Széll Kálmán-tervben is hitet tett amellett, hogy nem tartható fenn az a rendszer, amely szerint a különböző jogcímeken járó támogatások értéke hasonló nagyságrendet érhet el, mint a munkabér. „Éppen ezért olyan szabályt alkotunk, amely maximálja a segélyek, különböző szociális juttatások összeadott értékét” – áll a dokumentumban.

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek