Tízéves korszak zárul le ma az Európai Unióban: utolsó napját tölti hivatalában a José Manuel Barroso és az általa vezetett Európai Bizottság. Pontosabban a második Barroso-bizottság, hiszen a most 58 éves portugál konzervatív politikus két ötéves perióduson át vezette az unió kezdeményező-végrehajtó testületét.
Az első és a második Barroso-kabinet munkáját azonban éles vonal választja el. Amíg a 2004 végén hivatalba lépő első testület munkája az unió bővítéséről és elmélyítéséről szólt, a 2010 eleje óta működő másodiké a válságkezelésről. 2004-ben a fő aggodalom az új, jobbára volt szocialista országok felvételét övezte – ez látszott az akkori bizottság egyik fő vívmányának tartott Bolkestein-direktíva körüli vitában is.
A 2006 végén elfogadott irányelv a szolgáltatásnyújtás szabadságát hozta el az unióban, igaz, ehhez komoly munkával kellett eloszlatni olyan félelmeket, mint hogy lengyel vízvezeték-szerelők lepik majd el Franciaországot.
Ugyancsak komoly áldozatok árán sikerült pontot tenni az átfogó szervezeti reformokat hozó lisszaboni szerződésre. A dokumentum a 2001-es tervek szerint az unió alkotmánya lett volna, ám ezt 2005-ben a francia és a holland választók is elutasították. A politikai és szimbolikus tartalom lenyesése után született szerződésre végül 2007-ben, a portugál fővárosban került az akkorra már 27 tagország vezetőjének aláírása.
A lisszaboni szerződés egyfelől jelentősen redukálta a tagállami vétó lehetőségét, gördülékenyebbé téve a munkát az eredeti hatokhoz képest jócskán megnövekedett létszámú tagállami Tanácsban. A korábbinál jóval szélesebb jogköröket biztosított az Európai Parlamentnek, és – mint azt az elmúlt évek is mutatták – ezzel a választott testület tagjai élnek is.
A második Barroso-bizottság az alkotmány véleményezésénél jóval földhözragadtabb témákkal volt kénytelen foglalkozni.
A 2008-ban kezdődő pénzügyi válság több hullámban érte el az Európai Uniót, ám amíg Magyarország vagy Románia kisegítése könnyű feladatnak bizonyult, az euróövezeti országok gyengélkedése majdnem a valutaunió széteséséhez vezetett 2011-2012-ben. A pénzügyit követő gazdasági válság előhozta ugyanis a kilencvenes években kidolgozott monetáris unió hiányosságait. Főleg az bosszulta meg magát, hogy a fiskális szigort eltérően értelmezik az egyes kormányok. És amíg egy ország fizetésképtelensége a teljes euróövezet stabilitását veszélyezteti, az uniónak nincsenek hatékony eszközei sem ennek a kivédésére, sem az elhárítására. Az elmúlt évek így először a tűzoltásról, utána a védőmechanizmus kidolgozásáról szóltak. Azok a tagországok, amelyek hallani sem akartak a politikai unióról, kénytelenek voltak belemenni abba, hogy a bizottság közvetlen felügyeletet gyakorol gazdaságpolitikájuk egyre nagyobb része fölött.
A felügyelet része a gazdasági kormányzás, amely nem csak a fiskális politika értékelését jelenti, de kiterjeszti a stabilitást értékelő mérőszámok körét is. Így kerültek bizottsági kezdeményezésre olyan kifejezések az uniós terminológiába, mint az egyensúlytalansági eljárás, a hatos és kettes csomag, a fiskális paktum – ezek többnyire a valutaunió fiskális felügyeleti mechanizmusának majdnem végzetes lyukait igyekeznek betömködni. Formálódik ugyanakkor a bankunió is, amelynek az eddigi legfontosabb eredménye a betéteseket védő alap, egy erős bankfelügyelet, illetve egy olyan mentőmechanizmus, amely a rosszul működő pénzintézetek szanálását állami források bevonása nélkül biztosítja.
Ez a rendszer egyben szentesíti a kétsebességes Európát is, mivel a szorosabb együttműködés a mára 18 tagúra bővült valutaunióra korlátozódik.
Ezzel párhuzamosan Barroso és kabinetjének tagjai egyre nyíltabban bírálják a tagállamokat – ez a fajta konfrontáció jól látható volt nem csak a magyar kormánnyal szemben, de kemény kritikákat kaptak a gazdasági problémákkal küzdő euróövezeti országok is.
Ebből több is akadt 2008 óta: Írország, Ciprus és Spanyolország a bankrendszer összeomlása miatt került majdnem csődbe, Portugáliában a jó évtizede pangó gazdasága bosszulta meg magát, Görögországban pedig a pazarló gazdálkodás. Barrosót rengeteg vád érte a bírálatok miatt, de sokszor megfogalmazódott az is, hogy nem tudott igazán aktív bizottságot teremteni, tulajdonképpen csak sodródott az eseményekkel.
„A bizottság mindig az élen járt, még ha mások hangosabban is kiáltoztak” – kommentálta néhány hete a kritikákat Barroso, kiemelve: csak a pénzügyi felügyelet terén negyven új jogszabály fűződik a testülethez. Tény azonban, a válság miatt és a lisszaboni szerződés nyomán átalakuló intézményrendszerben a bizottság veszített korábbi lendületéből – nem véletlen, hogy az utód, Jean-Claude Juncker jelentősen átszervezett, felvállaltan politizáló kollégiumot ígért hivatalba lépése előtt.
A tíz év fő eredményei
REACH A vegyi anyagok uniós szintű regisztrációját szabályozó irányelvBolkestein-direktíva A szolgáltatásnyújtás szabadságát biztosító jogszabály
Roaming A más tagországokban történő mobilhasználat díjainak csökkentése. A folyamat eredményeképpen 2015 végére meg kell szüntetni a hívás- és üzenetküldés díjai közötti különbséget
Energetika A közös energiapiac megteremtésére az első kezdeményezések 2007-ben születtek
Piaci ügyek A piacbefolyásolás elleni harc leglátványosabb eredménye a Microsoft elleni per, amelyet a bizottság az Internet Explorer integrálása miatt indított. Több százmillió eurós bírság megfizetésére kötelezte a tévégyártókat is árrögzítés miatt
Gazdasági kormányzás A fiskális politikák és a bankrendszer szorosabb, euróövezetre kiterjedő felügyelete. A rosszul teljesítő országok pénzügyi szankcionálásának lehetősége
Jogállam A Magyarországgal szemben a jogrendszer leépítése miatt indított európai parlamenti vizsgálat (Tavares-jelentés) nyomán mechanizmus kiépítése az alapjogok felügyeletére
Bolkestein-direktíva A szolgáltatásnyújtás szabadságát biztosító jogszabály
Roaming A más tagországokban történő mobilhasználat díjainak csökkentése. A folyamat eredményeképpen 2015 végére meg kell szüntetni a hívás- és üzenetküldés díjai közötti különbséget
Energetika A közös energiapiac megteremtésére az első kezdeményezések 2007-ben születtek
Piaci ügyek A piacbefolyásolás elleni harc leglátványosabb eredménye a Microsoft elleni per, amelyet a bizottság az Internet Explorer integrálása miatt indított. Több százmillió eurós bírság megfizetésére kötelezte a tévégyártókat is árrögzítés miatt
Gazdasági kormányzás A fiskális politikák és a bankrendszer szorosabb, euróövezetre kiterjedő felügyelete. A rosszul teljesítő országok pénzügyi szankcionálásának lehetősége
Jogállam A Magyarországgal szemben a jogrendszer leépítése miatt indított európai parlamenti vizsgálat (Tavares-jelentés) nyomán mechanizmus kiépítése az alapjogok felügyeletére -->
