Felpumpált növekedés: hanyatlanak a banki és az energetikai beruházások
Július és szeptember között 16,3 százalékkal növekedtek a beruházások az előző év azonos időszakához képest, ami lassabb az előző negyedévek 20 százalék feletti bővülésénél, de még mindig kiugró teljesítmény az elmúlt évekhez képest – derült ki a KSH adataiból. Az előző negyedévhez képest a szezonálisan kiigazított volumenindexek szerint 0,8 százalékkal nőttek a beruházások. A lassabb éves növekedés azzal magyarázható, hogy kevésbé pörögtek a vállalti beruházások. A versenyszféra beruházásai 11,8 százalékkal bővültek a harmadik negyedévben, ami fele a második negyedéves növekedésnek. Az állami szektorban azonban az önkormányzati választások előtt felpörögtek a beruházások: a költségvetési szektorban 36,8 százalékos beruházás-növekedést mért a statisztikai hivatal.
A vasút- és az autópálya-építések, a nagyvárosok közlekedésének a fejlesztése nagyban hozzájárult a bővüléshez, ahogyan a járműparkok korszerűsítése is, a beruházások majdnem harmadát kitevő feldolgozóiparban pedig 10,8 százalékok növekedés mértek. – A bővülés elsősorban az autóipari beszállító-ágazatokban volt dinamikus, azaz a korábbi működőtőke-befektetések (Audi, Mercedes, Opel) másodkörös hatásai bontakoznak ki – mondta a Világgazdaságnak Balatoni András, az ING Bank közgazdásza. A Nemzetgazdasági Minisztérium közleményében pedig azt emelte ki, hogy a Magyarországon megtelepedett autóipari vállalatok beszállító láncaik révén további jelentős növekedést generálnak. Balatoni szerint a feldolgozóipar többi ágazatában is viszonylag jelentős növekedést láthattunk. A gumigyártás mellett az elektronikai szektorban is fejlesztettek.
Az ágazatok döntő többségében növekedtek a beruházások, van azonban néhány szektor, ahol továbbra is visszaesést mért a hivatal. – Az extra adókkal és egyéb adminisztratív terhekkel sújtott ágazatokban (pénzügyi és biztosítási tevékenység, energiaipar) csökkentették a beruházásaikat – mutatott rá Balatoni András. A rezsicsökkentés terheivel sújtott energiaszektorban 5 százalékkal, a devizahitelek forintosításán százmilliárdokat veszítő pénzügyi szektorban pedig 25 százalékkal zuhantak a beruházások az előző év azonos időszakához képest. A mezőgazdaság és az ingatlanügyletek területén is csökkentek a beruházások.
Ezzel szemben jelentősen nőttek a beruházások az élelmiszeriparban és a vegyi anyagok gyártásában. A középületek felújítása, közparkok építése, a rendvédelmi fejlesztések, valamint a víztisztítási és csatornázási projektek is nagyban hozzájárultak a növekedéshez; vagyis az EU-pénzek gyorsuló lehívása a harmadik negyedévben is érezteti hatását.
Elemzők egyetértenek abban, hogy a következő időszakban lassabban fognak nőni a beruházások. – Az állami szektor domináns a beruházások növekedésében, ami az idei év végén és jövőre folyamatosan lassulni fog – mondta a Világgazdaságnak Ürmössy Gergely. A Raiffeisen Bank közgazdásza szerint sokkal visszafogottabb tempóban fognak bővülni a beruházások jövőre, mint idén, de az feldolgozóipar enyhe növekedése kitarthat. Az építőiparban most a kormányzati beruházások miatt van éledezés, ez is kifuthat jövőre. Jövőre azonban sem a feldolgozóiparban, sem az állam részéről nem várható jelentős növekedés. Németh Dávid, a K&H Bank közgazdásza szerint a negyedik negyedévben tovább lassulhat a beruházási ütem, mivel az állami is visszafogja majd a beruházásait.
Megalapozott bővülés
A nemzetgazdasági ágak széles körében kibontakozó beruházásnövekedést segítik többek között a folyamatos feldolgozóipari megrendelések, az uniós források eredményes felhasználása, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) növekedési hitelprogramjának segítségével megvalósuló projektek és az alacsony hozamkörnyezet is – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium. A tárca optimistán úgy véli, hogy a beruházásokkal létrejövő új kapacitások főként a termelő ágazatok teljesítményét emelik, ezzel megalapozva a következő időszak gazdasági növekedését is.
