Tökéletes viharban a putyini gazdaságpolitika

Ötéves csúcsra, 12,49 százalékra emelkedett tegnap az orosz tízéves államkötvények hozama – az ugrás egy olyan hét után következett, amikor először lépte át a 12 százalékot a hozam 2009 augusztusa óta. Elemzők szerint a piac ezzel beárazta a mielőbbi kamatemelést; a Bloomberg által követett határidős jegyzések szerint a következő három hónapban 300 bázisponttal nőhet a most 9,5 százalékos orosz alapkamat, amely 2014 elején még 5,5 százalék volt. A jegybank igazgatótanácsa már most csütörtöki ülésén is akár 100–150 bázisponttal is emelhet egyes várakozások szerint, miután a bank hiába nyúlt a múlt héten újra a közvetlen intervenció eszközéhez: 2,6 milliárd dollárt adtak el, ám a dollár/rubel árfolyam tegnap újabb 2,2 százalékkal 53,70-ig csökkent. Az orosz fizetőeszköz 2014 eleje óta már több mint 50 százalékkal gyengült, ezzel a legrosszabb évét zárhatja 1998 óta, amikor is Oroszország a rubelben jegyzett kötvényeire fizetésképtelenséget jelentett. A jegybank idén már mintegy 70 milliárd dollárt költött a rubel védelmére, a nemzetközi tartalékok év eleje óta 103 milliárd dollárral csökkentek a mostani 393 milliárdos szintre.

A rubel összeomlásáért, a közelgő recesszióért sokan az orosz–ukrán konfliktus nyomában járó nyugati szankciókat teszik felelőssé – köztük Vlagyimir Putyin államfő is. Holott már az első negyedévben, még a Krím-félsziget annektálása előtt 50 milliárd dollárnyi tőke hagyta el az országot, és a rubel 10 százalékkal gyengült, pedig akkor még csak féltek a befektetők az ukrán helyzet hatásaitól. Akkor is látszott már azonban, hogy az olaj- és gázbevételekre alapozott növekedés durván leállhat, a nyáron beindult olajárzuhanás nyomán pedig kiderült, hogy ez nagyon gyorsan be tud következni.

Az orosz gazdaság mára „tökéletes viharba” került – fogalmazott a negatívumok sorolásakor több elemző is –, és most üt vissza, hogy az életszínvonal emelésére költötték az olaj- és gázbevételeket, nem számolva azok elapadásával. Még a jövő évi büdzsét is 90 dollár/hordós olajárra alapozták – jelenleg az Ural minőség ára 68 dollár körül van. Az oroszok olyan intézkedésekkel néznek szembe, mint az egészségügyi kiadások csökkentése vagy egyes közalkalmazotti bérek befagyasztása, holott ahhoz szoktak hozzá az elmúlt évtizedben, hogy a költségvetési kiadások reálértékben évente 10 százalékkal nőttek, és ez főleg a bérek, a nyugdíjak, a szociális kiadások növelésére ment el (a fegyveres és a biztonsági erőkre költött pénzek mellett). Putyin első két elnöki időszakában, 2000–2008 között évente átlag 15 százalékkal emelkedtek a reálbérek, és a 2009-es recesszió-beli visszaesés után még tavaly is 5 százalékkal nőttek.
Ennek vége, de ez még nem oldja meg az orosz költségvetés problémáit. A katonai kiadásokon most spórolnak, ráadásul Moszkvától várnak anyagi támogatást a Krím-félsziget és Kelet-Ukrajna lakói is. Hamar állami mankóra szorulhatnak olyan, korábban pénzben úszó vállalatóriások is, mint a Gazprom vagy a Rosznyeft – részben a zuhanó árak, részben a szankciók miatt –, nem beszélve a bankokról. Becslések szerint a következő két évben a felére zsugorodhat az a most 420 milliárd dolláros tartalékalap, amelybe korábban a költségvetési többletet tették félre nehezebb időkre; 2008-ban még 600 milliárd dollár volt, de a putyini vezetés akkor is csak a tartalékok megcsapolásával tudta átvészelni a válságot.

Holnapután indul a gáz Ukrajnába

Oroszország december 11-én indítja újra a földgázszállítást Ukrajnába – írta az ukrán állami gázszállító, az Ukrtranszgaz szóvivőjére hivatkozva a The Moscow Times. Kijev múlt pénteken utalt át 378 millió dollárt a Gazpromnak, amelynek fejében az orosz gáztársaság egymilliárd köbméter gázt ad el decemberben Ukrajnának. Ukrajna gáztartalékai december elsején 13,3 milliárd köbméterre rúgtak, 20 százalékkal estek vissza október vége óta. Az ország gázfogyasztása több mint napi 200 millió köbméter – közölte Volgyimir Demcsisin energiaipari miniszter –, ebből 55 milliót tudnak fedezni saját kitermelésből.