BUX 42,017.8
-2.05%
BUMIX 3,940.59
-1.00%
CETOP20 1,992.63
0.00%
OTP 10,450
-3.02%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
0.00%
0.00%
+0.60%
ZWACK 17,450
0.00%
0.00%
ANY 1,600
-2.44%
RABA 1,165
0.00%
0.00%
-0.85%
-1.23%
-1.83%
-1.65%
+1.67%
0.00%
0.00%
-0.21%
OTT1 149.2
0.00%
-0.99%
MOL 2,788
-2.86%
0.00%
ALTEO 2,330
-2.10%
0.00%
-2.33%
EHEP 1,440
-1.71%
+0.71%
-0.64%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
-0.34%
0.00%
0.00%
SunDell 42,000
0.00%
0.00%
-0.37%
-2.22%
0.00%
+0.62%
-1.61%
GOPD 12,700
0.00%
OXOTH 3,740
0.00%
-0.45%
NAP 1,208
-1.63%
0.00%
0.00%
Forrás
RND Solutions
Magyar gazdaság

Csúcsot döntött az adósság

Meghaladta a 100 milliárd forintot, és ezzel csúcsot döntött tavaly a költségvetési intézmények éves átlagos összadóssága. A legnagyobb adósok továbbra is a kórházak, amelyek a beígért központi konszolidációra várnak, és már nem is törik magukat, hogy rendezzék tartozásaikat. A beszállítók helyzete egyre kilátástalanabb

Míg az ezredfordulón alig több 5,5 milliárd forint volt, tíz évvel később 28,3 milliárdra rúgott, tavaly pedig 101 milliárd forintot tett ki a költségvetési intézmények éves átlagos összadóssága. A Magyar Államkincstár legfrissebb adatai szerint az év végére ugyan sikerült 98,2 milliárdra lefaragni a novemberi 107,9 milliárdos tartozásállományt, de ez döntően annak a 6,7 milliárdos támogatásnak volt köszönhető, amelyet a felsőoktatási intézmények kaptak adósságrendezésére a Felsőoktatási Struktúraátalakítási Alapból.

A nagy egyetemeknél a külföldi hallgatóktól beérkezett tandíjak, illetve uniós fejlesztésben érdekelt intézményeknél egy-egy nagyobb támogatási összeg beérkezése enyhített az adósságterhen. Az oktatási és egészségügyi intézmények államosítása, vezetőcseréje mellett a gazdálkodás ésszerűsítése és ezzel az adósságok csökkentése volt az egyik fő érv. Ehhez képest az óta, hogy az állam bekebelezte ezeket az intézményeket, nemhogy csökkent volna, de drasztikusan nőtt a kórházak, iskolák asztalán tornyosuló számlák értéke. Mint maga az Államkincstár is megállapítja: a tartozásállományból 56,9 milliárd forint (az összes tartozás 57,9 százaléka) a 2012–2014 között a központi alrendszerbe átvett, önkormányzati, illetve nonprofit és egyéb gazdasági társaságként működő intézményeknél halmozódott fel.

Nem mintha jobb lenne a helyzet azoknál az intézményeknél, amelyek korábban is állami fenntartásúak voltak: a kórházak adósságlistáját például 4,2 milliárdnyi kifizetetlen számlával toronymagasan a Honvédkórház vezeti, de az Országos Kardiológiai Intézet is majdnem 2 milliárdos adósságot halmozott fel, míg a Debreceni Egyetem tartozásállománya meghaladja a 3,3, a Szegedi Tudományegyetemé pedig megközelíti a 3,1 milliárd forintot – utóbbi felsőoktatási intézményeknél az adósság jó része a klinikáknál halmozódott fel. A Klik 4,7 milliárdos adóssággal indította az évet, és a NAV-nál is van majdnem 1,2 milliárdnyi lejárt számla.

A teljes decemberi adósságállományból 91,1 forintot tesz ki a szállítókkal-szolgáltatókkal szemben fennálló tartozás összege. A kórházak esetében – amelyek összesen 72,8 milliárd forintot nem fizettek meg időre a vásárolt termékek és szolgáltatások után – ennek átlagosan körülbelül a 20-25 százaléka a gyógyszerek, 30-35 százaléka az orvostechnikai eszközök beszállítói felé fennálló tartozás, míg a fennmaradó összegért energia- és egyéb szolgáltatók állnak sorba.

Az adósságok rendezése azonban egyelőre várat magára, sőt, mint az Orvostechnikai Szövetség (OSZ) főtitkára elmondta, amióta Zombor Gábor egészségügyi államtitkár ősszel bejelentette, hogy központosítják, majd a 60 milliárd forintos miniszterelnökségi céltartalékból rendezik a kórházak adósságát, drasztikus mértékben romlott az egészségügyben a fizetési fegyelem. Rásky László tájékoztatása szerint abból a csaknem tízmilliárd forintból, amit év végén kaptak a kórházak, alig fordítottak valamit adósságcsökkentésre, inkább, miként az elvárás is volt feléjük, a várólisták csökkentésére költötték. Ezt a gyógyszer-nagykereskedői körökből származó információink is megerősítették.

Miután a kórházi rendszer átalakításáról még csak most kezdődtek meg az egyeztetések, az adósságrendezés pedig csak ez után következhet, a kórházi beszállítók akár még hónapokig is várhatnak a pénzükre. Addigra azonban könnyen lehet, hogy a konszolidációra beígért 60 milliárdból legfeljebb a számlák felét tudják csak rendezni. Az OSZ főtitkára szerint mindezek miatt a kisebb cégek akár be is dőlhetnek, vagy kénytelenek jogi úton érvényt szerezni követeléseiknek. A multinacionális hátterű orvostechnikai beszállítóknál ez utóbbi szintén megtörténhet, de elérkezhet az a pillanat is, amikor csak akkor fognak szállítani, ha a kórházak előre fizetnek.

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek