A kicsikre építenék az exportot

Az orosz-ukrán válság és az Iszlám Állam (IÁ) tevékenysége is akadályozta tavaly Magyarország Keleti Nyitás néven futó külgazdasági törekvéseit, 2010 és 2013 között viszont 13 százalékkal növekedett a keleti nyitás célországaiba irányuló magyar export értéke. „Nehéz pusztán export adatok alapján és főként 2-3 év alatt megítélni, hogy a keleti nyitás sikeres-e. A rendszerváltás után a magyar külpolitika arra koncentrált, hogy közelebb kerüljön az Európai Unióhoz és NATO-tagország lehessen. Éppen ezért az elmúlt tizenöt-húsz évben szinte teljesen leépültek korában élő kapcsolataink például Brazíliával vagy éppen a volt FÁK országokkal, miközben az EU-csatlakozás nem vagy nem teljesen váltotta be – például – az életszínvonal emelkedéséhez fűzött reményeinket. Olyan szerepbe kerültünk a nemzetközi gazdasági munkamegosztásban, ami több területen is konzerválta hátrányunkat” – mondta a Világgazdaságnak Balogh Csaba, a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) Keleti Nyitásért felelős helyettes államtitkára.

Szerinte az, hogy a gazdaságpolitika olyan Európán kívüli gyorsan fejlődő régiókra – köztük a szubszaharai, arab vagy a délkelet-ázsiai országcsoportokra is – koncentrál, amelyek eddig gyakorlatilag nem szerepeltek a külgazdasági térképen, olyan többletjövedelemhez juttatja Magyarországot, ami az uniós felzárkózásunkat is segíti. „Németország exportjának fele EU-n kívüli országokba irányul, míg Magyarországon ez az arány mindössze 23 százalék. A Keleti Nyitás gazdaságpolitikai szükségszerűség is. A célok eléréséhez jó alapot teremtett, hogy tavaly ősszel végre egy tárca felügyelete alá kerültek az exportfejlesztéssel és beruházásösztönzéssel foglalkozó szervezetek – a Magyar Kereskedőház Zrt., az Eximbank és a Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA) –, így hatékonyabb lett a munka” – hívta fel a figyelmet Balogh Csaba. Ő úgy véli, a KKM-ben lezajlott, sokak által kritizált személycserék mértéke nem volt nagyobb, mint bármelyik kormány- vagy vezetőváltás után. A sok éves tapasztalattal rendelkező külpolitikai szakemberek immár együtt folytatják a munkájukat azokkal, akik az új feladatok elvégzésére érkeztek a tárcához.

Balogh Csaba szerint a Keleti Nyitás stratégiája hosszú távon sem fog változni, függetlenül az olyan előre nem látható eseményektől, mint egy-egy célországot érintő háború vagy gazdasági embargó. „A külgazdaság is egy sokváltozós egyenlet, képtelenség felkészülni minden eshetőségre. A legfontosabb az, hogy több lábon álljunk. A Keleti Nyitás egyben globális nyitást is jelent, amelynek Európán és az észak-amerikai régión kívül a világ minden jelentős – vagy gyorsan fejlődő – gazdasági térsége része. Ha Szíriában vagy Irakban nehézségeink támadnak, jobban koncentrálunk Dél-Koreára vagy Vietnámra” – tette hozzá. A cél az, hogy 2018-ra az EU-n kívüli magyar export aránya a jelenlegi 23 százalékról folyamatosan emelkedjen és közelítsen a harminc százalékhoz. „Jelenleg az exportunkat elsősorban a magyarországi külföldi beruházások befolyásolják. Minél több magyar kis- és középvállalkozást kellene bekapcsolni a kiviteli láncba, ezek a cégek ugyanis – ellentétben a multinacionális nagyvállalatokkal nem szedik a sátorfájukat egyik napról a másikra. Rájuk építeni foglalkoztatási és stabilitási szempontból is jobban megtérül” – véli Balogh Csaba.

A helyettes államtitkár egyébként Vlagyimir Putyin látogatása kapcsán megjegyezte: az, hogy az orosz elnököt nem kísérte népesebb üzletember delegáció, nem hátrány az orosz-magyar gazdasági kapcsolatok szempontjából. A két ország közti külkereskedelem továbbfejlesztését egyébként jelenleg nem a vállalati kapcsolatok hiánya akadályozza, hanem az orosz embargó. A kedden megszületett politikai megállapodások konkretizálása a Magyar-Orosz Kormányközi Gazdasági Együttműködési Bizottság következő ülésének feladata lesz.

Névjegy

Balogh Csaba 47 éves. Tanulmányait a Nemzetközi Kapcsolatok Moszkvai Állami Intézetében, a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen folytatta, majd jogi diplomát is szerzett a Janus Pannonius Tudományegyetemen. 1995 és 2002 között Magyarország Romániai Nagykövetségén dolgozott beosztott diplomataként, majd a Délkelet-Európai Osztály vezetője lett. 2004 és 2009 között, mielőtt a Kelet-Európa és Közép-Ázsia Főosztály osztályvezető-helyettesének nevezték volna ki, Magyarország Bulgáriai Nagykövetségének első-beosztottja volt. 2011 és 2014 között Magyarország szlovákiai nagyköveteĄként dolgozott. Négy nyelven – angolul, oroszul, románul és franciául – beszél felső fokon.