Európai rezsicsökkentést remél Brüsszel

Politikai szempontból ez a megfelelő pillanat – Maros Sefcovic, az Európai Bizottság alelnöke ezzel indokolta brüsszeli sajtótájékoztatóján azt, hogy a testület tegnapi ülésén döntött az Energiaunió elindításáról. Az unió energiapiacának integrálása nem új ötlet: elsőként, a 2011-es magyar elnökség idején Orbán Viktor kormányfő vetette fel, később Donald Tusk lengyel miniszterelnök – az Európai Tanács mai elnöke – tett rá javaslatot. Az új bizottság azonban a jelek szerint tényleg komolyan veszi a kérdést, amit Sefcovic szerint részben az ukrán-orosz válság miatt is felerősödött ellátási bizonytalanságok indokolnak, illetve az, hogy jelenleg alacsonyak az energiahordozók árai.

Az energiaunió megalkotásának egyik célja éppen az, hogy ezek az árak a végfelhasználók számára is kezelhetőbbek legyenek. Az európai „rezsicsökkentést” ugyanis nem elsősorban az alapanyagárak mozgása akadályozza (a nagykereskedelmi árakban nincs nagy eltérés az Egyesült Államokhoz képest), sokkal inkább az ágazat számára kifizetett állami támogatások, illetve az energiahordozókat terhelő magas adóterhek állnak az útjában – emelte ki Sefcovic. Hozzátette: míg az adózás területén aligha sikerül egységesíteni a 28 tagország politikáját, reményeik szerint a szabályozási akadályokat lebonthatják, és az egyes – elsősorban kelet- és közép-európai – országok és cégek, illetve az importőrök közötti szerződéseknél nagyobb átláthatóságot tudnak kiharcolni.

Mindez azért is elsőrendű a bizottság szerint, mivel az unió energiaellátásának több mint egyharmada jelenleg importból származik. Ez évente 400 milliárd eurós kiadást jelent, amit ugyanúgy leszorítana a bizottság, mint az eltérő technikai rendszerek miatti kiadásokat. Ezek egységesítése az uniós energiapiac megteremtésének előfeltétele is lenne – nem véletlen, hogy az energiaunióval kapcsolatos korábbi kezdeményezések elsősorban a hálózatok összekapcsolhatóságát, a vezetékek megfordíthatóságát célozták.

Brüsszel most nagyobbat álmodik: a Sefcovic által „holisztikus megközelítésként” jellemzett, február 15-én publikálandó intézkedésterv a belső piac megteremtésén túl célozza az energiabiztonság erősítését, illetve az energiahatékonyság, a megújuló energiaforrások felhasználását és a kutatás-fejlesztés erősítését is. Az ötéves terv megvalósításának legsürgősebb pontja jelenleg az ellátás biztonsága – különösen annak fényében, hogy a legfontosabb importőrnek számító orosz partnerrel finoman szólva nem sikerül Brüsszelnek dűlőre jutnia. Sefcovic a sajtótájékoztatón is szóvá tette, hogy a Gazprom tárgyalások helyett a sajtón keresztül kommunikál – az EU nyilatkozatokból értesült a Déli Áramlat leállításáról, ahogy arról a tervről is, hogy az oroszok Ukrajnát elkerülve képzelnék el Európa gázellátását. „Vissza kell térnünk a racionális vitához” - közölte Sefcovic, aki jelezte, jövő héten újra Bakuban tárgyal az azerbajdzsáni gáz Európába szállításának feltételeiről.