Időt nyertek a görögök

A mostani 16-ról 10-re csökkentik a minisztériumok számát. A dátumokat leszámítva nagyjából ez az egyedül számszerűsíthető célkitűzés abban a hatoldalas dokumentumban, amelyet a görög pénzügyminiszter küldött országa hitelezői számára. A levél, amely a kiadott határidő, vagyis hétfő éjfél előtt kevéssel érkezett meg az Európai Bizottsághoz, az athéni vezetés reformterveinek listája. Péntek esti ülésükön az euróövezeti pénzügyminiszterek ezt szabták feltételéül annak, hogy a görög hitelprogramot négy hónappal meghosszabbítsák – magyarul, még az év közepéig biztosítsák a dél-európai ország finanszírozását.

Az már a pénteki megegyezés után látszott, ennek komoly ára lesz. A Janisz Varufakisz pénzügyminiszter által aláírt, az euróövezeti pénzügyminiszterek délutáni konferenciahívásán jóváhagyott listából ki is tűnik, mit vállalt az új görög kormány vezető ereje, a Sziriza, amely egy hónappal ezelőtt éppen azzal az ígérettel nyert választást, hogy szakít a hitelprogrammal, sőt, nem fizeti vissza a kapott összeget sem.

Ehhez képest a mostani csomag – még ha csupán ígéretként is – olyan, mintha mi sem történt volna. A kormány például ígéretet tett arra: bármilyen lépéseket tesz is, azok nem jelentenek magasabb kiadásokat a büdzsében. Visszavonják például a minimálbér fokozatos növelésére vonatkozó bejelentést, és azt is, hogy leállítják, sőt, visszavonják a korábban elkezdett privatizációs folyamatokat. A kormány „elkötelezi magát, hogy nem (a szócska aláhúzva) csinálja vissza a már lezajlott privatizációkat” – áll a szövegben, amely arra az esetre, amikor már kiírták a tendert, annak tiszteletben tartását helyezi kilátásba. (A Sziriza leállította a legnagyobb közműszolgáltató, a PKK és a pireuszi kikötő már elindított privatizációját, holott korábban a trojka ezt kikötötte a hitel folyósítása fejében.)

A költségek visszafogására tettek utalást azzal a szociális programmal kapcsolatban is, amely az elmúlt évek megszorításai miatt a leghátrányosabb helyzetbe kerülőket segítené. A közszféra fizetéseit és a nyugdíjakat pedig úgy igyekeznek szinten tartani, hogy a rendszert teszik hatékonyabbá. A nyugdíjak esetében ez például a korai nyugdíjazásnál meglévő kiskapuk kiiktatását és a járadék összegének életkorhoz kötését, illetve a nyugdíjpénztárak működésének konszolidálását jelenti. A közigazgatásban a minisztériumok számának csökkentésén kívül a bérek teljesítményhez kötését ígéri Athén, hozzátéve, nem nőhet a jelenlegi bértömeg. Az állami szféra esetében ennél nagyobb hangsúlyt kap szándékuk szerint a közbeszerzések átláthatóbbá tétele, a közkiadások racionalizálása (például az oktatás, a honvédelem, az önkormányzatok, a szociális juttatások terén), a korrupció elleni fellépés, a jövedéki termékek (az üzemanyag és a dohány) csempészésének megakadályozása. Utóbbi közvetlen hatása az adóbevételek növekedése lehet, ez a reformterv talán legfontosabb célkitűzése egyben.

A lista fontos eleme még a munkaerőpiac rugalmasabbá tétele, ami lehetővé tenné például azt, hogy az állástalanok – akik ma az aktív korúak több mint negyedét teszik ki – időszakos munkát vállalhassanak. A bürokrácia leépítését is beígérte Athén, illetve a bírósági rendszer korszerűsítését, többek között szakbíróságok kialakításával.

Útban a harmadik csomag?

A Deutsche Institut für Wirtschaftsforschung (DIW) úgy véli, hogy Görögországnak már a nyáron egy harmadik pénzügyi mentőcsomagra is szüksége lesz. Marcel Fratzscher, a német gazdaságkutató intézet elnöke kedden úgy nyilatkozott, hogy Görögországnak a következő három évben 30–40 milliárd euró finanszírozási hiánnyal kell szembenéznie. Görögország 2010 óta két mentőcsomag keretében 240 milliárd euró támogatást kapott az EU-tól, az IMF-től és az Európai Központi Banktól, hogy elkerülje az államcsődöt. A harmadik mentőcsomagra tett utalást néhány nappal korábban Michael Noonan ír pénzügyminiszter is. A hitelezőknek elvileg április végéig kellene valamiféle egyezségre jutniuk, a politikus szerint ez már egy újabb hitelcsomag lehet.