Még nem vezetett sikerre a japán élénkítési politika
Ösztönzés Nem sok jót várnak a ma megjelenő japán kiskereskedelmi adattól az elemzők: az előrejelzések szerint januárban 1,2 százalékkal eshetett vissza a forgalom az egy évvel korábbihoz képest, az előző havi 0,1 százalékos növekedés után. Ha ez így lesz, akkor több mint fél éve először mutatkozik csökkenés a kiskereskedelemben, újabb jeleként annak, hogy a kormány és jegybank (BoJ) közös élénkítési erőfeszítései még nem hozták meg a várt eredményt. A fogyasztókat elsősorban arról kellene meggyőzni, hogy nem tér vissza a pusztító defláció – ebben segíthet, ha az ugyancsak ma esedékes januári inflációs adat a várakozásoknak megfelelően megegyezik a decemberi év/éves 2,4 százalékkal.
A jegybank korábban arra számított, hogy az erőteljes mennyiségi lazítás nyomán a japánok elindulnak vásárolni, lökést adva a növekedésnek. Ehhez azonban az is kellett volna, hogy a béremelések mértéke ellensúlyozza a fogyasztási adó tavaly áprilisi emelésének a hatását – a Reuters által megkérdezett szakértő szerint ez majd a márciusi bértárgyaláson dől majd el.
A BoJ mindenesetre nem áll le a kötvényvásárlással, és határt sem szab neki: nincs semmiféle plafon – válaszolta tegnap a parlamentben Haruhiko Kuroda jegybanki kormányzó arra a kérdésre, hogy a GDP mekkora hányadát érheti el a jegybank mérlege. (Utóbbi most 227 ezer milliárd jenre rúg – mintegy 2330 milliárd dollár –, ez a GDP közel kétharmada.) Az a nagyjából két év sincs kőbe vésve – tette hozzá –, amit időkeretnek jelöltekmeg a mostani ösztönzőprogram 2013 áprilisi beindításakor.
