"Valóban új forrásokról van szó" - mondta Szijjártó, miután megbeszélést folytatott Katainennel. Hangsúlyozta: Magyarország támogatja az Európai Bizottság beruházásösztönzési erőfeszítéseit, és egyetért azzal, hogy az európai versenyképesség visszaszerzéséhez fontos az olyan új, stratégiai jelentőségű beruházások támogatása, amelyek munkahelyteremtéssel járnak.
Hozzátette ugyanakkor: a brüsszeli tervek magyar támogatásának az a feltétele, hogy azok finanszírozása ne a már korábban allokált források terhére történjék, vagyis "sem a kohéziós alapok, sem a mezőgazdasági támogatások nem sérülhetnek". Katainen most őt arról biztosította - közölte a miniszter -, hogy világos választóvonal van egyfelől a kohéziós források és a mezőgazdasági támogatások, másfelől a beruházási terv között.
Szijjártó Péter szerint nagyon fontos olyan döntési mechanizmus kialakítása, amely biztosítani tudja az egyenlő elbírálást, tehát azt, hogy tagállamtól, földrajzi elhelyezkedéstől függetlenül minden stratégiai beruházás, illetve minden kis- és közepes vállalat azonos esélyekkel tud részesedni a megnyíló forrásokból.
A miniszter - mint arról beszámolt - szintén felhívta Katainen figyelmét arra, hogy Magyarország olyan közép-európai ország, amelynek EU-tag és nem EU-tag szomszédai is vannak, és olyan térségben található, ahol az energiabiztonság az egyik legégetőbb kérdés.
Elmondása szerint Szijjártó Péter egyértelműen igenlő választ kapott Katainentől mind arra a kérdésére, hogy támogat-e olyan projekteket ez a beruházási terv, amely EU-tag és nem EU-tag országok részvételével valósul meg, illetve arra, hogy számíthatnak-e támogatásra a közép-európai energiabiztonság területén való előrelépést segítő projektek.
Magyarország már eddig is több projektet javasolt a beruházási támogatási listára, de most Szijjártó arra a kérdésére is igenlő választ kapott az Európai Bizottság alelnökétől, hogy ez folyamatosan nyitott lehetőség-e. Tehát abban az esetben, ha sikerül megállapodni az Oroszország által korábban a Déli Áramlatba szánt, de végül a jelek szerint Törökországba szállítandó gáz Közép-Európába történő eljuttatásáról, akkor "időtől függetlenül, a döntés nyomán bejelentkezhetünk erre a támogatási formára is".
Ezzel kapcsolatban a magyar miniszter elmondta: a Magyarország által jelenleg preferált, Görögországon, Macedónián és Szerbián keresztül Magyarországra vezető lehetséges beruházás - 740 kilométernyi vezetéképítés, illetve felújítás - mintegy 1,5-1,7 milliárd euró körüli költséggel járna.
Jyrki Katainen tájékoztatta Szijjártó Pétert arról, hogy csak olyan projektet támogatnak, amely nem tisztán állami beruházás, tehát a magánszférának is részt kell benne venni. A támogatás az átlagosnál kockázatosabb beruházások hitelezésének formáját ölti majd. Az uniós beruházás-ösztönzési terv teljes jogszabályi háttere június 15-ig készül el, és a projekttámogatások a remények szerint szeptembertől indulhatnak.
Hogy Magyarország hozzájárul-e majd ehhez az uniós beruházásösztönző alaphoz, egyelőre nem dőlt el. Szijjártó felhívta a figyelmet arra, hogy ma még nem tudni, a hozzájárulás ad-e lehetőséget a döntéshozatalban való részvételre.
Jyrki Katainen április 17-én Budapestre látogat, ahol befektetési konferenciát szerveznek a magyar, illetve közép-európai szempontból fontos projektek áttekintésére.
