Csak ábránd a régió élére kerülni
Pedig eléggé valószínű, hogy a következő években hasonló rekordot nem tud majd beállítani a magyar gazdaság, hiszen az egyszeri növekedésösztönző lépések kezdenek majd kifutni. Persze nem tudhatjuk, hogy a kormány milyen újabb unortodox lépésre készül, hiszen ezeknek rövid távon akár komoly növekedési hatása is lehet (hosszabb távon azonban ronthat az üzleti környezeten).
Az idei év GDP-bővülését támogatni fogja az alacsony olajár, hiszen importáló ország vagyunk, és az Európai Központi Bank likviditásfokozó intézkedése is kedvező hatással lesz. A jegybanki hitelprogram kiterjesztése újabb növekedésösztönzőként hathat, a banki elszámoltatással pedig jól járhatnak a hitelesek: előbbi a beruházásokat, utóbbi a fogyasztást hajthatja. Amiért mégsem várhatunk a tavalyinál gyorsabb bővülést az idei és a következő években az nem más, mint a rendkívül alacsony, a régiós mezőnyben sereghajtónak számító potenciális (hosszú távú) növekedési képességünk. A munka, a tőke és a termelékenység alapján is javult a potenciális kibocsátás az elmúlt egy-két évben, de nulla százalék közeléből kellett elindulnia felfelé.
A bizottság bizonytalan
Az Európai Bizottság legfrissebb elemzése szerint a potenciális növekedés kissé javult Magyarországon, de továbbra is mérsékelt a gyenge termelékenység miatt, ami összefügg a pénzügyi rendszer problémáival és az alacsony szintű innovációval. A bizottság szerint az alacsony növekedést a tőkeáttétel csökkentése és a romló üzleti környezet is okozza. Az ágazati adók felerősíthették a termelékenységi problémákat, és a bankadó sem segített helyreállítani a növekedést. Ugyan a munkanélküliségi ráta a tavalyi negyedik negyedévben 2 százalékponttal 7,1 százalékra csökkent, azonban az új munkahelyeknek csak egy része keletkezett a versenyszférában.Brüsszel is elismeri, hogy a munka hozzájárulása nőtt a kibocsátáshoz. Becslésük szerint 2014 és 2016 között 1,8 százalékos Magyarország potenciális növekedése, ami az egyik legalacsonyabb a régióban. Lengyelországban 3,1, Szlovákiában 2,5, Csehországban pedig 1,2 százalék a potenciális GDP. Nem lenne elvárhatatlan egy feltörekvő országtól, hogy 3 százalék körüli potenciális növekedéssel rendelkezzen – vagyis minden évben ekkora növekedést érjen el stimulusok nélkül –, hiszen ez feltétele a felzárkózásnak. Mindez azt sejteti, hogy egyelőre nem Magyarország lesz a régió éllovasa, hiába alakult jól az előző év.
Brüsszel is elismeri, hogy a munka hozzájárulása nőtt a kibocsátáshoz. Becslésük szerint 2014 és 2016 között 1,8 százalékos Magyarország potenciális növekedése, ami az egyik legalacsonyabb a régióban. Lengyelországban 3,1, Szlovákiában 2,5, Csehországban pedig 1,2 százalék a potenciális GDP. Nem lenne elvárhatatlan egy feltörekvő országtól, hogy 3 százalék körüli potenciális növekedéssel rendelkezzen – vagyis minden évben ekkora növekedést érjen el stimulusok nélkül –, hiszen ez feltétele a felzárkózásnak. Mindez azt sejteti, hogy egyelőre nem Magyarország lesz a régió éllovasa, hiába alakult jól az előző év. -->
