Újra nagyot nőnek Kína katonai kiadásai

A 10 százalék az elmúlt öt év legalacsonyabb növekedésének számít.

Fu megjegyezte: Kína nagy ország, és olyan hadseregre van szüksége, amely képes nemzetbiztonságának és népének védelmére. Hangsúlyozta a kínai katonapolitika védelmi jellegét.

Mindehhez hozzáfűzte, hogy a kínai és a külföldi fegyveres erők között még mindig jelentős a különbség az általános fegyverzet minősége tekintetében, ennek leküzdésére, a hadsereg modernizálására Kínának még időre van szüksége. A lemaradás kiszolgáltatottá tesz, ezt megtanultuk a történelemből - jegyezte meg.

Peking először 2013-ban szakított azzal a hagyománnyal, hogy a védelmi költségvetés számait az Országos Népi Gyűlés éves ülésszakát megelőző sajtótájékoztatón jelentse be. Fu Jing volt külügyminiszter-helyettes, aki a parlament külügyi bizottságának vezetője, akkor vette át az ideiglenes szóvivői tisztséget.

A kínai vasladynek is nevezett Fu két éve némileg ingerülten jegyezte meg sajtóértekezletén: "úgy tűnik, Kínának minden évben el kell magyaráznia a világnak, hogy miért fokozza nemzetvédelmét és miért kell növelnie katonai költségvetését". Számokat sem akkor, sem tavaly nem közölt. 2013-ban a katonai kiadásokat 10,7 százalékkal, 2012-ben pedig 11,2 százalékkal növelték.

Szakértők úgy vélik, hogy a kínai védelmi költségvetés mértéke rendszerint nagyobb a hivatalosan bejelentettnél, és tényként kezelik, hogy a világ második legnagyobb gazdasága az Egyesült Államok után a legtöbbet költi a hadseregre. Az Egyesült Államok védelmi költségvetése becslések szerint így is 4,5-5-szöröse a kínainak. Utóbbi GDP-arányosan is jelentősen elmarad az amerikaitól, de még a brittől is.

A Nyugat, különösen Washington gyakran kifogásolta a költségvetés átláthatatlanságát, ami - állítják - bizalmatlanságot kelt. Peking erre válaszul általában arra hivatkozik, hogy eleget tesz nemzetközi adatközlési kötelezettségének.