Diszkriminatív áfacsökkentés?

Az eddigi 27-ről 5 százalékra csökken a sertés tőkehús áfája jövőre – jelentette be kedden Varga Mihály. A nemzetgazdasági miniszter szerint a lépés ugyan 25 milliárd forintot enged ki a költségvetésből, ám az ágazatra gyakorolt hatása pozitív lehet. Az érintett szakmai szereplők azonnal üdvözölték a bejelentést. „Az intézkedés hatására a sertés vágásában, darabolásában és csontozásában, tehát a tőkehúsokig tartó termékpályaszakaszban érdemi fehéredés következhet be. A feketekereskedelem visszaszorulása mellett várhatóan nagymértékű, érezhető fogyasztóiár-csökkenést is eredményezne a tőkehúsokat terhelő áfa 5 százalékra való mérséklése” – mondta el a Világgazdaságnak Éder Tamás. A Magyar Húsiparosok Szövetségének elnöke lapunknak hozzátette: „a legális csatornákon lehet a leglátványosabb különbség, itt ugyanis a csökkentés teljes mértékben megjelenhet a fogyasztói árakban is. Ezt a verseny egyértelműen kikényszeríti. Ott azonban, ahol eddig sem legálisan – az áfát be nem fizetve – értékesítették a tőkehúst, nem lesz ilyen látványos árcsökkenés.”

Éder Tamás szerint mára egyértelműen látszik, hogy az élősertés és félsertés esetében az áfacsökkentés nagyban visszaszorította a feketézőket, akik részben áttértek a tőkehúsra. Ha jövőre a tőkehúsok esetében is megvalósul az áfa mérséklése, a csalók egy része próbálkozhat ugyan a készítményeknél, ám ezzel korántsem lesz egyszerű dolguk. „A tőkehús nem csomagolt, nem márkázott, nagy mennyiségű, ugyanakkor gyorsan forgó áru, ezzel aránylag könnyen lehet csalni. A készítmények ezzel szemben hosszabb élettartamúak, márkázottak, a fokozottabb nyomonkövethetőség miatt a csalás esélye jóval kisebb” – fogalmazott lapunknak az elnök.
A felvetésekre Éder Tamás úgy reagált: „teljesen logikus a baromfiágazat által szorgalmazott elképzelés, amely szerint a helyettesítő termékek egyszerre kerüljenek az áfacsökkentés körébe. Ha azonban a költségvetés teherbíró képessége ezt még nem teszi lehetővé, a kormányzat ott mérsékelje az áfát, ahol tudja, és amint lehetőség nyílik rá, következzen hasonló lépés a baromfihús és más élelmiszerek esetében is.”

Bárány László, a baromfifeldolgozással foglalkozó Master Good csoport tulajdonosa és vezetője a Világgazdaságnak ezzel kapcsolatban kijelentette: ha a sertéshús esetében végrehajtják az áfacsökkentést, nőni fog a kereslet, de nem nő azonnal a hazai kínálat. „A hazai sertéshúskínálat érdemi bővítéséhez legalább 3-4 év kellene, addig ezzel tulajdonképpen az importárunak nyitunk kaput.”

Bárány László szerint a baromfihúsfélék kihagyása azért is aggályos lenne, mert komolyan veszélyeztetné a hazai baromfiágazat azon részét, amelynek az exporthányada nem döntő mértékű. A helyettesítő termékként funkcionáló sertéshús lényegesen olcsóbbá válásával ugyanis a baromfisok idehaza piacot veszítenének. Mindazon baromfivágó üzemek és beszállítóik bedőlnének, amelyek nem tudnak érdemben exportálni, hiszen az olcsó sertéshússal képtelenek lennének versenyezni. Ez ráadásul éppen a baromfiágazat kis- és középvállalkozásokból álló részét érintené különösen hátrányosan – fogalmazott a nagyvállalkozó. Emlékeztetett: a baromfiágazat „bírja a kormány ígéretét, hogy amint lehetséges lesz, minden alapvető élelmiszer áfáját csökkentik, beleértve minden húsfélét, baromfit és az étkezési tojást is.”

BTT: kommunikációs baki

Nagy kérdés ugyanakkor, hogy lesz-e hasonló lépés a baromfihúsok esetében. „Nincs még információnk arról, hogy az áfacsökkentés kiterjed-e a baromfihúsokra is, azt pedig valószínűtlennek tartjuk, hogy a kormány az egyik húsféleség áfáját csökkenti, a másikét nem” – mondta el lapunknak Csorbai Attila. A Baromfi Terméktanács elnöke a Világgazdaságnak hozzátette: „mivel helyettesítő termékekről van szó, ezért annak érdekében, hogy ne kerüljön hátrányba a baromfiágazat, azonos áfának kell vonatkoznia az egyes termékkörökre. Ezért valószínűleg csak kommunikációs bakiról van szó” – fogalmazott az elnök.