Mindhárom nagy a befektetésre nem ajánlott kategóriában tartja a magyar állampapírokat, igaz, már nem fenyegetnek a minősítés rontásával.
Az mégis fordulatnak tekinthető, hogy már nem csak a kabinet, de elemzők szerint is vissza kellene kerülnünk a befektetési sávba. Az S&P márciusban fel is minősítette Magyarországot, ám a BB+ szint még mindig bóvli.
„A végtelenségig nem lehet minket bóvliban tartani” – véli Trippon Mariann.
A CIB Bank vezető közgazdásza egy háttérbeszélgetésen azt mondta, csak azért nem tarthatják a befektetésre nem ajánlott kategóriában Magyarországot, mert nem tetszik nekik a gazdaságpolitika. Hozzátette: a piacok már régen megadták nekünk a befektetési minősítést a hozamok alapján. Ezzel egyetértett Samu János is. A Concorde makrogazdasági elemzője a Világgazdaságnak azt mondta, hogy a magyar devizaadósság hozamszintje a befektetésre ajánlott sáv alsó lépcsőfokán álló (BBB- besorolású) országokéhoz közeli. „Ebből a szempontból éppen beférnénk a befektetésre ajánlott kategória alsó lépcsőfokába” – vélekedett. Magyarország adósbesorolása BB+, egy szinttel áll a befektetési kategória alatt mindhárom minősítőnél.
Sokkal gyorsabb a mint korábban várható volt, a költségvetés helyzete stabil és az államadósság is csökken – mondta Samu János. Tavaly azon kevés uniós országok egyike között voltunk, amelyeknél mérséklődött a GDP-arányos államadósság. Igaz, csak kismértékben: a 2013-as 77,3 százalékról 76,9-re. A bóvli adósminősítést azonban a hitelminősítők sokszor azzal magyarázzák, hogy ez a szint sokkal magasabb, mint a befektetésre ajánlott feltörekvő piaci országoké.
Az államadósság alakulása azonban függ a hosszú távú növekedéstől és a költségvetési hiánytól is. Samu szerint éppen ezért kulcskérdés lesz, hogy mennyire fenntartható a növekedés és alacsony marad-e a hiány. Ugyan egyelőre nem aktuális egy költségvetési keresletélénkítés, de Samu szerint megfordulhat a kormány tagjainak fejében, hogy az elmúlt hónapok népszerűségvesztése miatt lépéseket tegyenek. A tavalyi 2,6 százalék után idén 2,4 lehet a költségvetési hiány, jövőre pedig 2-t tervez a gazdasági tárca.
A makrogazdasági mutatók javulása miatt Magyarország kikerült a legsérülékenyebb országok közül, és mostanra már a kevésbé sérülékenyek közé tartozik. Az Institute of International Finance (IIF) mutatói alapján a külső finanszírozási helyzetünk javul és a belső pénzügyi helyzet egyre stabilabb. Igaz, az index szerint is van még mit javítani a gazdaságpolitikán. Az IIF listája alapján például Brazília vagy Törökország sokkal sérülékenyebb nálunk, pedig jobb hitelminősítéssel rendelkeznek.
Jobbágy Sándor, a CIB közgazdásza azonban arra is felhívta a figyelmet, hogy a hitelminősítők a makroszámokon túl a gazdaságpolitika kiszámíthatóságát és a jogi környezet alakulását is vizsgálják, az elmúlt időszakban pedig ezek gátolták a felminősítést. Jobbágy prognózisa szerint idén ősszel egy vagy két cég javítat a magyar hitelminősítésen. Ez azonban nem biztos, hogy automatikusan állampapírok vételét fogja generálni, de megteremtené a lehetőséget arra, hogy több alapba is bekerüljenek a magyar állampapírok, hiszen sokaknak a befektetési politikája tiltja, hogy bóvli kötvényeket tartsanak.
Samu János is arra hívta fel a figyelmet, hogy kulcskérdés lehet a felminősítés kapcsán a gazdaságpolitika minősége. A hitelminősítők is elismerték, hogy a bankadó tervezett csökkentése kedvező, de nagy kérdés, hogy a brókerbotrány kapcsán a pénzügyi cégek terhelése hogyan alakul. Ezzel együtt a Concorde elemzője is úgy látja, hogy még idén visszaszerezhetjük a 2011 végén elveszített befektetési minősítésünket.
Stabil kilátás a régióban
A gazdasági növekedés folyamatos lesz a közép-kelet-európai térségben, és az államadósságok alakulása alátámasztja a stabil kilátást a régiós országokban – írja friss elemzésében a Moody’s. Ezt a várakozást azonban olyan kockáztok övezik, mint például a változó monetáris környezet vagy Görögország kilépése az eurózónából. Ilyen kockázat a deflációs nyomás vagy az Oroszország miatti geopolitikai kockázat, ugyanakkor a Moody’s azt is elismeri, hogy a régiós országok rugalmasabban reagálnak. A hét régiós országból Magyarország adósbesorolása a legrosszabb. A cég július 10-én, ezt követően november 6-án vizsgálja felül a magyar besorolást.
