IMF: Búcsú a válság előtti aranykortól

Az utóbbi négy évben folytonosan lefelé korrigálta növekedési előrejelzéseit az IMF. A tavaszi ülésszakra készülő szervezet a Világgazdasági Kitekintő elemző fejezeteit is ennek a témának szentelte, és még az új prognózis publikálása előtt, kedden közzétette őket. A nemzetközi pénzügyi intézmény szakértői leszögezik: a potenciális növekedés érdemben lassult az utóbbi években, de a folyamat a fejlett térségben már a kétezres évek elején megkezdődött. Miközben a válság előtti 2,5 százalékról a krízis során 1,3 százalékra zuhant az elvileg elérhető iram, 2020-ig 1,6 százalékra gyorsulhat. Ám a feltörekvő gazdaságokban gyorsan fékeződik az ütem, 6,9-ről 5,2 százalékra, amit a lakosság elöregedése, a gyenge beruházási aktivitás és az magyaráz, hogy nem javul a termelékenység, ahogy ez a régió átveszi a fejlettektől a technológiai vívmányokat.

Az IMF elemzői elismerik persze, hogy a potenciális növekedést nehéz mérni. A fogalom azt fejezi ki, hogy változatlan infláció mellett milyen kibocsátásra képes valamely gazdaság. Ez attól függ, hogy milyen a tőke és a munka kínálata és termelékenysége. Vagyis a lakosság korösszetételétől, a foglalkoztatási rátától, a beruházásoktól, az üzleti módszerektől és az innovációs képességtől.

A válság előtti előrejelzésekhez képest a magánberuházások 25 százalékkal csökkentek a fejlett térségben, és kevésbé, de számottevő mértékben a feltörekvő gazdaságokban is. Az ok elsősorban a gyenge gazdasági környezetben keresendő: ahogy a cégek a csökkenő keresletre a beruházások visszafogásával válaszoltak. De a pénzügyi korlát és a politikai bizonytalanság is tényezővé vált Dél-Európában.

A tanulmányok azt sugallják, hogy a potenciális növekedési és a beruházási ütem nem tér vissza a válság előtti szintre. Ez pedig súlyos kihívásokat tartogat: miként lehet a költségvetési folyamatokat fenntarthatóvá tenni ilyen körülmények között, és miként tud reagálni a monetáris politika a lényegében nulla százalékos kamat mellett az esetleges kedvezőtlen sokkokra.

Budapesti vita a valutaalappal

Az IMF Budapesten folytatott konzultációiról minap közzétett részletes beszámoló szerint a valutaalap a jelenleg egyszázalékos potenciális növekedési iram két százalékra gyorsulását vetíti előre, de megemlítve, hogy ez elmarad a térségi teljesítményektől. Az okok közé sorolja az állam növekvő gazdasági szerepét, a kedvezőtlen demográfiai folyamatokat, az alacsony termelékenységet, az alacsony foglalkoztatást, valamint a kis- és középvállalkozások elégtelen nemzetközi beágyazottságát. A magyar kormányzati tényezők szerint viszont a potenciális növekedés üteme 2,5 százalékra nőhet, mert jönnek az uniós pénzek, az autóipari beruházások serkentik az exportot és az állami közműszolgáltató az energiacégek felvásárlásával együtt javítja a versenyképességet.

A potenciális növekedés serkentését kiemelt gazdasági célként kell kezelni, érvel az IMF. A fejlett térségben a kereslet, a vállalati beruházások  ösztönzésére lesz szükség a fiskális és a monetáris politika révén, és olyan strukturális reformokra, amelyek serkentik a kutatást és a fejlesztést. A fejlődő országokban infrastruktúrális fejlesztéseket lehetne kezdeményezni, és olyan reformokat előmozdítani, amelyek javítják az üzleti feltételeket, és támogatják a humán tőke felhalmozását.