Újraírhatja a kamatpályát a Fed

A dollár pillanatok alatt az 1,10-es kurzusig gyengült az euróval szemben, s a tízéves amerikai államkötvény hozama az 1,8 százalék körüli szintre esett vissza, ahogy a munkaügyi minisztérium statisztikai részlegének közleményéből pénteken kiderült: márciusban csupán 126 ezer új állás keletkezett, szemben az elemzők által becsült 245 ezerrel. De ez még nem minden. Januárban és februárban összesen 69 ezerrel kevesebb munkahely jött létre, mint az előzetes kimutatás azt sejteni engedte, így az első negyedévben nem érte el a havi 200 ezres átlagot az új munkahelyek száma. A márciusi adat 2009 decembere óta a legnagyobb kellemetlen meglepetés.

A múlt évben, amikor a munkanélküliségi ráta ütemesen süllyedt, s februárra elérte az 5,5 százalékot – amelyen a márciusi folyamat nem változtatott –, havonta átlagosan 269 ezer új állást kínáltak a magán és az állami szektorban. Az első negyedévet összegző foglalkoztatási jelentés így már beleilleszkedik az egyéb statisztikai beszámolókba, hiszen a feldolgozóipari beszerzőimenedzser-index, a háztatások fogyasztása és a béralakulás is elmaradt a piaci várakozástól. Az erős dollár miatt az export bővülési üteme is lassult, az importé meg gyorsult.

Az elemzők igyekeznek magyarázatot találni a lanyhulásra. A rendkívüli téli és kora tavaszi időjárás bizonnyal hozzájárult ehhez a meglepően rossz adathoz. Valóban, kiugróan magas azoknak az aránya, akik az időjárási körülmények miatt nem dolgozhattak ebben az időszakban. A nyugati parti kikötőkben ráadásul a munkások még sztrájkoltak is. A 126 ezer új munkahely a magánszektornak köszönhető, amely 129 ezerrel bővített, míg az állam háromezerrel csökkentett. A bányászatban megszűnt közben tizenhárom ezer munkahely, ez egyértelműen az olcsó olaj hatása az energiaágazatra. Miközben persze az amerikaiak pénztárcájában több pénz marad, az olajkitermelésből elbocsátanak embereket. A feldolgozó- és építőiparban is eltűnt ezer-ezer állás. Ez pedig a Bloomberg közgazdászai szerint egyértelműen arra utal, hogy az erős dollár visszafogta a kivitelt.

A munkaerőpiacon dolgozóként vagy álláskeresőként jelen lévők aránya 0,1 százalékkal 62,7 százalékra, a hetvenes évek szintjére hanyatlott. S a Fed elnökének, Janet Yellennek a nyilatkozataiból az vehető ki, hogy ez az alacsony ráta nagyon aggasztja, hiszen azt jelzi, valóban tetemesek a kihasználatlan kapacitások. S amíg a helyzet nem javul, a kamatot sem kéne emelni. Februárhoz képest 1,1 százalékkal növekedett azok száma, akik részmunkaidőben kénytelenek dolgozni, de teljes állást szeretnének. S 7,8 százalékkal zsugorodott az a tábor, amely jelenleg munkát keres, ez adhat magyarázatot arra, miért nem változott az 5,5 százalékos munkanélküliségi ráta. A folyamatok értelmezését persze megnehezíti, hogy a munkanélküli segélyért folyamodók száma a múlt héten 15 éves mélypontra zuhant.

A trendet egyébként más adatok is érdekesen erősítik. A középiskolai végzettséggel sem rendelkező, alacsony képzettségűek körében a munkanélküliség 8,3 százalékos. Az érettségizettek között már csak 5,3 százalék. A főiskolai tanulmányokból valamennyit elvégzők esetében 4,8 százalékra csökken az arány, míg a felsőfokú végzettségűeknek csak 2,5 százaléka nem tud elhelyezkedni.

A Brookings Intézet számítása szerint négymillió munkahely hiányzik ahhoz, hogy a foglalkoztatás a válság előtti szintre kapaszkodjék vissza. S a piac most már egyre valószínűbbnek tartja, hogy csak szeptemberben emel kamatot a Fed, vagyis júniusban nem. A legendás befektető, Bill Gross szerint még 2018-ban is két százalékos lesz az irányadó kamat. A jegybanki előrejelzések egyelőre arra utalnak, hogy addigra 3,75 százalékra mehet fel a kamat, de a prognózis változhat. Attól függően, mit hoznak a következő negyedévek. A nyíltpiaci bizottságnak sikerült megértetnie a piaccal, hogy a továbbiakban csak az adatoktól teszi függővé a döntéseit. Rugalmasságra törekedve minden egyéb feltételt lényegében törölt a közleményekből.

A gazdaság lanyhulására utaló jeleket azonban átmenetinek minősítette William Dudley, a New York-i Fed elnöke, aki egy hétfői beszédében azt mondta: a kamatemelés íve azért így is laposnak ígérkezik. A Markit Economics által hétfőn közzétett, a szolgáltatószektor tevékenységét jellemző index ugyanakkor 59,2-re emelkedett a februári 57,1-ről, arra utalva, hogy a második negyedévnek lendületesen fut neki a gazdaság. Az ISM hasonló indexe szintén a növekedésre utaló 50 feletti indexet publikált, de esetében 56,9-ről 56,5-re mérséklődött a mutató értéke. A pénteken zárva tartó és a foglalkoztatási adatra ezért akkor reagálni nem tudó New York-i tőzsde Dow indexe hétfőn szerény pluszban nyitott.