Furcsa állami visszavonulás
Ezt – a kormány a Költségvetési Tanácsnak írt válasza szerint – a büdzsé elfogadásáig módosítják, amit meg lehet tenni egyszerű többséggel is. Úgy tudjuk, ugyanezt tervezi a kormány a társasági adócsökkentést előíró passzussal is. Mint megírtuk: ez egy kétharmados szabály, amely szerint 2016. január 1-től egykulcsos társasági adónak kell lennie Magyarországon.
Márpedig a kabinet azt tervezte, hogy nem változtat a jelenleg 500 millióig 10, a felett pedig 19 százalékos nyereségadón. Információnk szerint a kormány azt tervezi, hogy az előírás hatályba lépését változtatja meg, négy évvel tolnák ki ennek az idejét. Ehhez elegendő lehet a feles többség is, vagyis a hatályba lépés kitolásával kerülnék meg a kétharmados törvényt. Ám a módosításra szintén sort kell keríteni a költségvetés elfogadása előtt. A másik megoldás a 10 százaléknál nagyobb egységes kulcs bevezetése lehetne – a kormányzatnak azonban ez állítólag nem szándéka.
A költségvetési törvényben mindenesetre az ideinél mintegy 19 százalékkal magasabb bevételi előirányzatot azzal magyarázták, hogy a gazdaság növekedése eredményezi a vállalati nyereségek ilyen mértékű bővülését.
A büdzsét június 22-23-i ülésén fogadhatja el a Parlament – közölte az ünnepélyes benyújtáskor Kövér László házelnök. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a javaslatot az adócsökkentés, a tervezhetőség és a fejlődés büdzséjének nevezte, hangsúlyozva, hogy a bérintézkedések és a beruházások jelentik a terhek mérséklése mellett a költségvetés alapját. Igaz, a bérintézkedésekből a már meghirdetett (pedagógus, fegyveres) életpályamodellek finanszírozása mellett a közigazgatási bevezetésére futja, de folytatják az orvosokat itt tartó programokat is.
A beruházások esetében összesen 122 milliárdos beruházási alapot hozott létre kormány, ami 80 milliárddal kevesebb az idei keretnél – ám a Modern Városok program keretében meghirdetett útépítésekre 160 milliárdot adnak már jövőre (kevesebb stadion, de több út épül így költségvetési forrásból).
Az állam valóban visszavonulót fúj, a bevételek 3,2 százalékkal, 523 milliárd forinttal csökkennek az ideihez képest, a kiadások pedig ennél is nagyobb mértékben: 3,7 százalékkal, 639 milliárd forinttal.
A viszonylag alacsony inflációval számolva, 1,6 százalékkal emelkednek csak a nyugdíjkiadások – ez összesen 34 milliárdos többletet jelent a büdzsének. Markánsan többet a kormány önmagára költ: az államszervezet 100, a honvédelem 45, a rendvédelem pedig 106 milliárd forinttal kap többet a funkcionális mérleg szerint. Eközben az egészségügyre és az oktatásra valamivel kevesebbet is költ az állam, előbbi esetében a kórházi kiadások mérséklődnek jövőre jelentősebben (50 milliárd forinttal), míg a háziorvosokra több jut majd.
A bevételek estében a társasági adónál furcsállható előirányzat-növekedése mellett a reklámadónál várnak markánsan többet: az idei 6,6 milliárd után jövőre már 10,3 milliárd forintot – az egykulcsos adó valószínűleg a számítottnál is többet hoz a konyhára. A legnagyobb adócsökkentést a bankok élvezhetik, a különadójuk 55 milliárd forinttal csökken a kormányzati számítás szerint, ami csak azért érdekes, mert korábban még 60 milliárdos kieséssel számolt az EBRD-megállapodás következtében a kabinet. Az áfabevételek 5,7 százalékkal növekednek (itt magyarázat a növekvő fogyasztás és az online kasszák hatása is), míg személyi jövedelemadóból – a bejelentett adócsökkentés ellenére – 22 milliárddal, 1,2 százalékkal nagyobb bevételt várnak. Ez a bérnövekedés hatása lehet, a járulékbevételeknél ugyanis a növekedés 6 százalék feletti.
Az utolsó pillanatban 70 milliárd forinttal emelték meg a bevételi előirányzatokat a jövő évi büdzsétervben. A kormány a Költségvetési Tanács felvetéseire írt válaszában írja le azt, hogy mi a különbség a KT-nak másfél hete átadott, és az Országgyűlésnek leadott változat között. Így például új jövedelmi adatok érkeztek, amelyek feldolgozása után 25 milliárddal emelték meg a bérhez kapcsolt bevételi előirányzatokat.
A kormány szerint egy hét alatt kézzelfogható közelségbe került az online pénztárgépek bevezetése (ez 22 milliárdot hoz), míg az állami vagyonbevételekből is többet várnak (plusz 22 milliárd megint) – pedig a KT épp ezek bizonytalan beérkezését kifogásolta. További 5 milliárd elköltésére adott lehetőséget, hogy átszámolták az uniós és a magyar elszámolás közötti eltéréseket (az ESA-hidat), így lehetett 70 helyett 100 milliárdos az Országvédelmi Alap és jutott 45 milliárd „új közérdekű célokra”.
Tartható a hiánycél
Pozitív fejleménynek tartja Ürmössy Gergely, az Erste Bank Hungary elemzője, hogy az idei költségvetéshez képest nagyságrenddel csökkennek a 2016. évi fő számok. Ám szerinte amennyiben később, az őszi tervezési időszakban a kormány mégis változtat ezeken, akkor inkább bizalomromboló hatása lesz a korai költségvetési tervezésnek. Ürmössy kormány által jövőre várt 1,6 százalékos inflációt túl alacsonynak tartja, hiszen az elemzői várakozások átlaga közel van a 3 százalékhoz.Balatoni András, az ING Bank vezető elemzője úgy véli, a GDP-hez mérten 2 százalékos deficitcél tartható jövőre, és mutatja, hogy a kormány eltökélt az adósságráta csökkentésében. Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője azt mondta, látszik, hogy a költségvetési fegyelmen nem lazít a kormányzat. Úgy vélte: az adócsökkentések fedezetét elsősorban a kamatkiadások csökkenése adja, az elsődleges egyenleg szinte változatlan. A tervezett 2 százalékos hiánycél is teljesíthető.
Balatoni András, az ING Bank vezető elemzője úgy véli, a GDP-hez mérten 2 százalékos deficitcél tartható jövőre, és mutatja, hogy a kormány eltökélt az adósságráta csökkentésében. Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője azt mondta, látszik, hogy a költségvetési fegyelmen nem lazít a kormányzat. Úgy vélte: az adócsökkentések fedezetét elsősorban a kamatkiadások csökkenése adja, az elsődleges egyenleg szinte változatlan. A tervezett 2 százalékos hiánycél is teljesíthető. -->
