Gondban a kormány? Kétharmad kellene a költségvetéshez
„A Tanács a költségvetési törvényjavaslat tervezetének ismertében ráirányítja a figyelmet a Stab. törvény 2016. január 1-én életbe lépő 38. §-ának nem teljesítésére is. E törvényhely szerint a gazdálkodó szervezet az elért eredménye alapján terhelő fizetési kötelezettség mértéjét az adóalap összegétől függetlenül, az adóalap azonos arányában egységesen kell megállapítani. A KT szükségesnek tartja a két törvény összhangjának megteremtését” – írta a 2016-os büdzséhez készített jelentésében a Költségvetési Tanács (KT). Ez azt jelenti, hogy a kormánynak kétharmados támogatást kellene szereznie ahhoz, hogy a büdzsét elfogadtathassa.
Az előírás arról szól, hogy Magyarországon a társasági adónak egykulcsosnak kell lennie. A szabály elvben 2015. január elsejével lépett volna életbe, csakhogy a hatályba lépetést az Országgyűlés a költségvetés idei elfogadásakor kitolta egy évvel. Ez azonban ma már nem annyira egyszerű: a szabály ugyanis (a szintén nem betartott, és megváltoztatásra szoruló adósságképlettel ellentétben) kétharmados. Éppen abban a részben van – a közteherviselés alapvető szabályai címet viselőben –, amelyet az alaptörvény sarkalatosnak minősít.
Egy éve pedig simán megvolt a módosításhoz szükséges kétharmad. Az eredetileg erre az évre ígért egységes 10 százalékos adókulcs bevezetését így húzták ki 2016 januárjára. Ám – amint azt már bejelentették – a társasági adó jövőre sem lenne egykulcsos, a nagyvállalatok továbbra is 19 százalékos adót fizetnének az 500 millió feletti nyereségük után, míg a kis- és közepes cégeknél (félmilliárdos profit alatt) maradna a 10 százalékos teher. Míg korábban a kormány azzal is számolt, hogy az egységesítés jövőre azért életbe lép (Pankucsi Zoltán adóügyekért felelő helyettes államtitkár egy interjúban beszélt a szándékról), a konvergenciaprogramból azonban már kiderült: erre szinte semmi esély, a kabinet itt nem tett ígéretet az újabb lehetséges dátumra.
Ráadásul tavaly egy újabb korlátozást is bebetonoztak a törvénybe: a passzus szerint csak a nemzetgazdaság tartós és súlyos visszaesése, vagy különleges jogrend (rendkívüli állapot, szükségállapot, megelőző védelmi helyzet, váratlan támadás vagy veszélyhelyzet) idején lehet alkalmazni nem egykulcsos társasági adót. Így vagy a szabályt módosítják ismét – amihez kétharmad kell – vagy mégis egykulcsos társasági adó lesz, ami (a 10 százalékkal számolva) 83 milliárdos kiesést jelentene a büdzsében. Elképzelhető köztes megoldás is, például egy mindenkire érvényes 15 százalékos nyereségadó, ami már nem járna bevételkieséssel.
A költségvetési törvényt ma nyújtja be az Országgyűlésnek Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter, ám ebben a dokumentumban legfeljebb csak utalások lehetnek arra, hogy mi lesz a társasági adóval (a bevételi sor sok mindent elárulhat). Az az adótörvényekből és a költségvetési törvényhez készült megalapozó törvényből derülhet ki végleg, miként kívánja rendezni a helyzetet a kabinet.
Ezzel számol a kormány
A nemzeti össztermék két százalékára csökkenő hiánnyal, 2,5 százalékos gazdasági növekedéssel és 1,6 százalékos inflációval számolva nyújtja be a 2016. évi költségvetés tervezetét a kormány. A rendszerváltás óta ilyen hamar nem készült el büdzsé, – leszámítva a 2002-est, amelyet egy évvel korábban fogadtak el (a 2001-essel együtt), az első Orbán-kormány időszaka alatt, még 2000 decemberében. Az adócsökkentések költségvetésének hívott büdzsé mellé készülő rendelkezések szerint jövőre mindenesetre 1 százalékponttal, 16-ról 15 százalékra csökkenhet az szja kulcsa, emelkedik a kétgyermekesek kedvezménye, és mérséklődik a sertés tőkehúsok áfája is 27-ről 5 százalékra. (Egyes hírek szerint az interneté 27-ről 18-ra csökkenne, bár ezt kormányzati szereplők nem erősítették meg). Az adócsökkentésre fordított összeg közel a dupláját – a GDP 0,72 százalékát – költi el azonban a kabinet az útépítések gyorsítására. A közszférában nem lesz általános béremelés (csak a közalkalmazotti életpályamodell indul el), a nyugdíjak pedig jövőre legfeljebb a reálértéküket őrizhetik meg jövőre, hiszen most a kormány a többi elemzőhöz képest igencsak visszafogott inflációs prognózissal számol, így az időskori juttatások is csak 1,6 százalékkal növekedhetnek.
Az adócsökkentésre fordított összeg közel a dupláját – a GDP 0,72 százalékát – költi el azonban a kabinet az útépítések gyorsítására. A közszférában nem lesz általános béremelés (csak a közalkalmazotti életpályamodell indul el), a nyugdíjak pedig jövőre legfeljebb a reálértéküket őrizhetik meg jövőre, hiszen most a kormány a többi elemzőhöz képest igencsak visszafogott inflációs prognózissal számol, így az időskori juttatások is csak 1,6 százalékkal növekedhetnek. -->
