Átírja a kormány a sokat vitatott adósságképletet, méghozzá igen egyszerű megoldással. Az eredeti szabály szerint komoly megszorításokra lehetett volna készülni a 2016-os költségvetésben - a most beadott, a büdzsét megalapozó törvénytervezet azonban szinte semmissé teszi az egészet.
A stabilitási törvényhez mindössze egy pontot írnának hozzá: ha az és a GDP-növekedés közül az egyik is 3 százalék alatt marad, akkor az államadósságot elég 0,1 százalékponttal csökkenteni, nem a képlet szerint. Az eredeti adósságképlet szerint a tervezett infláció és a gazdasági növekedési ütem felének a különbségével emelkedhetett volna az államadósság. Ez 2016-ra mindössze 0,35 százalékos csökkenést jelentene, vagyis durva megszorításokra lett volna szükség. Nem véletlen ígérte a kormány azt, hogy a szabályt meg fogják változtatni, még mielőtt első alkalommal alkalmazni kéne.
A kormány indoklása szerint "a magyar gazdaságban korszakváltás történt: a várakozásokat is meghaladó és a nagyon alacsony infláció időszaka köszöntött be. Ilyen körülmények között a szabályból következő hiány olyan egyenlegjavulást kívánna, amely a nemzetgazdaság teljesítőképességét indokolatlanul visszafogná és számos egyéb negatív következménnyel járna".
Itt azonban még nincs vége: a javaslat szerint az államadósság-mutató számításakor nem kell figyelembe venni, ha az államadósság az EU-források utólagos visszatérítésének időigényéből keletkezik, vagy olyan okból, ami miatt az EU-támogatást nem számolják el a központi költségvetésben. Vagyis az EU-büntetések sem számítanak be.
A törvényjavaslat azt is rendezné, hogy a költségvetés középtávú finanszírozási terve két évig ne legyen nyilvános.
Balatoni András, az ING Bank vezető közgazdásza a Világgazdaságnak azt mondta, hogy az új szabály nehezen illeszthető be ez addigi szabályozásba, ráadásul alkotmányossági problémákat is felvethet, hiszen nem engedi az adósságráta emelkedését idején. Ha csökken a gazdasági növekedés, akkor egyre szigorúbb költségvetést kell készíteni, mivel folyamatosan csökkenteni kell az adósságrátát – emelte ki. Ha például 0,5 százalékos a GDP-növekedés és az infláció is, akkor csak 0,7 százalék lehet a deficit. „Ahogy gyorsul a GDP-növekedés, úgy válhat egyre lazábbá a költségvetés, ez pedig ellentmond az anticiklikus politikának” – fejtette ki. Ha például gyors, 3,5 százalékos a növekedés és 2 százalékos az infláció, akkor 4 százalék lehetne a deficit, és ahogy nő az infláció, úgy válhat lazábbá a költségvetés. Három százaléknál jön a törés – mert akkor életbe lépne a régi képlet –, ami viszont megint szigorít. Itt újra megjelenik az előző képlet minden problémája – emelte ki. Ráadásul ha csökken a – például egy 3 százalékos visszaesés és 1 százalékos infláció mellett –, akkor többletet kell képezni a költségvetésben. Ez szerinte ellentmond a közgazdasági racionalitásnak és az alkotmánynak is.
Hatósági áras reklámdíj
Megtiltaná a kormányzat a médiumoknak (a reklámokat közzétevőknek), hogy bónuszokat fizessenek vissza a reklámközvetítőknek a hozzájuk érkező hirdetések után – cserébe viszont hatósági áras közvetítési díjat állapítana meg. A reklámozóknak – ha igénybe veszik a közvetítők szolgáltatását – 15 százalékos díjat kellene fizetniük, ami annyit is jelent, hogy számukra ennyivel lesz olcsóbb a hirdetés, ha közvetlenül a médiumokat keresik majd fel. A módosításokból kiderül, hogy az új egységes dohányelosztó augusztus helyett csak októbertől jön, de olyan előírás is van, amely szerint a jövőben nem kell majd közzétenni a kormányszervek szervezeti és működési szabályzatát. Kedvezőbbé válik viszont a büntetésmegúszó stabilitási számla szabálya: már az első egy év után 10 százalékra csökken a feltörése esetén az mértéke, de azt mindenképp meg kell fizetni (korábban 5 éves idő után nulla bűntetés volt, de addig 16 százalék feletti részt kellett befizetni).Nagyobb alkotmányossági problémája a kabinetnek a társasági adó csökkentésével lehet. Mint megírtuk: kétharmados szabály írja elő, hogy Magyarországon a társasági adó egykulcsos. A szabály 2015-től lépett volna hatályba, ám ezt tavaly egy évvel, 2016-ra tolták el (simán kétharmados többséggel – bár ennek szükségességét senki sem vizsgálta). Most a kormány újabb határidő-módosítást javasol – 2020-ig – arra hivatkozva, hogy a költségvetés helyzetére figyelemmel el kell halasztani a hatálybalépést, de hangsúlyozzák azt is, hogy a kedvezmények miatt egyébként se fizetnek túl sokat a cégek. A kérdés, hogy a kétharmados szabály hatálybalépését lehet-e feles többséggel módosítani, vagy sikerül-e ehhez megszerezni a szükséges szavazatarányt.
