Költségvetés: Varga szerint korszakváltás kevés kockázattal
Egy új korszak költségvetésének nevezte Varga Mihály a 2016-os büdzsé tervezetét az Országgyűlés tegnapi ülésén.
A nemzetgazdasági miniszter expozéjában hangsúlyozta, hogy a gazdaság túlélte a válságot, a jövő év pedig az adócsökkentés és a fejlődés éve lesz. Az új korszakhoz pedig új szabályok is társulnak. A régi adósságképlet alapján a tervezett 1,6 százalékos infláció és 2,5 százalékos gazdasági növekedés mellett csak 0,35 százalékkal nőhetett volna a nominális adósság, ami a Költségvetési Tanács (KT) szerint 700 milliárd forintos megszorítást hozott volna. A korszakváltás (vagyis az új szabály) miatt nem kell megfejelni a szigorú képletnek, csak 0,1 százalékponttal kell csökkenteni az államadósságot évről évre, ha az infláció és a növekedés 3 százalék alatt van.
Elvileg a 2 százalékos hiánycél tartásával sem lesz gond. Kovács Árpád, a KT elnöke azt mondta, hogy a tanács teljesíthetőnek ítélte a büdzsét, valamint az államadósság GDP-arányos mértékének csökkentésére kitűzött célokat. A javaslat szerint az államadósság az idei 74,3 százalékról 2016 végére 73,3 százalékra csökken. A Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke is megalapozottnak ítélte meg a költségvetést, azonban a Matolcsy György (aki Domokossal szintén tagja a KT-nak) vezette Magyar Nemzeti Bank elemzése kissé magasabb hiánnyal számol.
A jegybank szakértői szerint 2,2 százalékos lehet a hiány, mert több adóbevétel nem fog teljesülni, és bizonytalan a vagyonértékesítésből tervezett 115 milliárd forint is. A vártnál kissé nagyobb hiány is csak akkor jön össze, ha az Országvédelmi Alap forrásait nem költik el. Banai Péter Benő, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára a múlt héten egy elemzői háttérbeszélgetésen azt mondta, hogy az állam azért titkolózik a vagyonértékesítési bevételek kapcsán, mert ha az állami tulajdonos kiteríti a lapjait, akkor az alkupozíciója gyengül.
Az MNB rámutatott, hogy a tervezet a költségvetési törvény 3 százalékos deficitszabályának eleget tesz, de nem lehet egyértelműen megítélni, hogy megfelel-e az államháztartási törvényben előírt strukturális egyenlegnek. A törvényjavaslat ugyanis nem tartalmazza, hogy mekkora a strukturális hiánnyal számol 2016-ban a kormányzat a konvergenciaprogramban rögzített GDP-arányos 1,7 százalékhoz képest. A 2,2 százalékos hiány mellett kérdéses a szabály teljesülése, mert ahhoz erősen negatív kibocsátási rés kellene (vagyis az, hogy a gazdaság teljesítménye jelentősen elmaradjon a potenciális szinttől), ami az MNB becslései szerint nem valószínűsíthető.
Sokat segít a fehéredés
Még több pénzt hozhattak az online pénztárgépek a költségvetésnek, mint amit eddig a szakértők feltételeztek. Az MNB szerint a fehéredési hatás 2014-ben elérhette akár a 150 milliárd forintot is. A korábbi óvatos becslések 100 milliárdról szóltak. Az MNB úgy kalkulál, hogy az áfához kapcsolódó adólap tavaly 3 százalékkal bővült. A becsült adóalap és az áfabevétel közötti növekedéskülönbség hatására az implicit adókulcs (az adóbevétel és a becsült adóalap hányadosa) egy év alatt 16,1-ről 17,5 százalékra emelkedett. Ebben szerepet játszhatott a gazdaság fehéredése.
