Nagyobb lehet a korrupció Magyarországon, mint a régióban

Magyarországon jóval nagyobbnak érezzük a korrupciót, mint a régióban vagy a fejlett országokban – derült ki az EY felméréséből. A megkérdezett cégvezetők és alkalmazottak 73 százaléka úgy véli, hogy Magyarországon a vesztegetés és a korrupció széles körben elterjedt, miközben Kelet-Európában 63 százalékos, a fejlett országokban pedig csak 35 százalékos ez az arány. Aggasztó, hogy nálunk ennyire magas a korrupció, ráadásul emelkedés tapasztalható az elmúlt évekhez képest – fogalmazott Biró Ferenc, az EY Visszaélés-kockázatkezelési Szolgáltatások üzletágának partnere a kutatás tegnapi bemutatásán. A magas korrupciós érzet Biró szerint azzal magyarázható, hogy ha többet hallunk és olvasunk ilyen ügyekről, amelyek napvilágra kerülnek, akkor azt gondoljuk, hogy nőtt a korrupció. A másik olvasat azonban az, hogy valóban nagyobb a korrupció. Biró szerint Magyarországon több tennivaló van, mint a máshol.

Most számos bizonytalanság érzékelhető a makrogazdasági környezetben, és „nehéz időkben az emberek hajlamosak a könnyebb utat választani”. Ez abból is fakad, hogy ebben a nehéz környezetben a cég vezetésére komoly elvárás nehezedik, hogy új bevételi forrásokat keressenek, mindez pedig a korrupció felé tolhatja a cégvezetőket. „Nem feltétlenül ismerik az üzleti környezet azok, akik az elvárásokat támasztják” – fejtette ki az EY partnere.

A felmérés egyik talán legmeglepőbb pontja, hogy a válaszadók közel kétharmada (64 százalék) szerint a vártnál lassabb gazdasági növekedés tapasztalható Magyarországon, ami a legrosszabb arány: Kelet-Európában 57, a fejlett országokban pedig 54 százalék érezte hasonlóan. Biró kiemelte, hogy a felmérés eredménye ellentmond az elmúlt időszakban tapasztalható kedvező magyar GDP-adatoknak. Ebben azonban annak lehet nagy szerepe, hogy a gazdasági növekedés „nem érinti a tömegeket”, így a kkv-k nem érzik a bővülést. (A magyar GDP erősödésében az elmúlt egy-két évben kulcsszerepe volt például a nagy autógyárak termelésbővülésének és az uniós pénzen megvalósuló beruházásoknak.)

A megkérdezettek negyede tapasztalta azt, hogy politikai instabilitás van azokban az országokban, amelyekkel üzleti kapcsolatban állnak (a fejlett országokban kissé jobb a helyzet). A gazdasági szankciók, illetve az exportkorlátozások Magyarországon a megkérdezettek 35 százaléka szerint bizonytalanná teszi az üzletmenetet, miközben Kelet-Európában 25, a fejlett országokban pedig 20 százalék az arány. Magyarországon tízből négy válaszadó szerint a pénzügyi eredményeket gyakran megszépítve tüntetik fel. Ez kicsivel magasabb arány, mint a régióban, és érzékelhetően meghaladja a fejlett országokban mért 33 százalékos szintet.