A központi költségvetés márciusi adatai alapján biztosítottnak látszik az idei deficitcél elérése - vélik az MKB szakértői. A makrogazdasági kilátások és az adózási illetve kiadási tételek trendje alapján a korábban bejelentett adócsomaggal együtt is reálisnak tartják a 2016-os cél elérését. Az adóbevételek vélhetően a fehéredés miatt gyorsabban nőnek, mint ami a vagy a fogyasztás növekedéséből adódna, de az áfa-bevételek fogyasztás feletti növekedési többlete még további fehéredés esetén is várhatóan kisebb lesz a következő években.
Az adósságráta így tovább csökkenhet, de a konvergencia-program feltételezései több ponton is túl optimisták az MKB elemzése szerint, így a szakértők lassabb adósságráta-csökkenést várnak a következő két évben. Az adósságráta 75 százalék környékén beragadhat szerintük, ha a forint árfolyama tovább gyengül, és a hozamok is emelkedésnek indulnak. A múltbeli tapasztalatok és az aktuális trendek alapján nem tartják reálisnak a konvergencia-programban felvázolt 6 százalékpontos kiadáscsökkentést 2018-ig. Bár ez a deficitcél szempontjából nem feltétlenül gond, a tervezett adócsökkentéseket ugyanakkor hátráltathatja.
A központi költségvetés márciusi adatai alapján az adóbevételek továbbra is a tervezett feletti ütemben érkeznek be a költségvetésbe, ami ellensúlyozza a kiadásoknál érzékelt enyhe túlfutást. A teljes eltérés az idei hiánycéltól kevesebb, mint a GDP 0,2 százaléka. Ezt a tervezett vagyonértékesítési bevétel részleges teljesülése, vagy a vártnál gyorsabb növekedésből adódó adóbevételi többletek is könnyen ellentételezhetik, de a kiadási oldalon sem nehéz ekkora korrekciót megtenni még az év vége felé sem. Ugyanakkor pótlólagos kockázatot jelent az EU részéről várt büntetés az autópálya-építésekkel kapcsolatban, amelynek nagysága elérheti a 90 milliárd forintot is. További kockázatot jelenthet, hogy a kormány az EU-s források 100 százalékos lehívása érdekében több beruházási projektet fogad be, mint amennyi az EU-s keretösszeg, így előfordulhat, hogy ténylegesen is a keretet meghaladó mértékű beruházás valósul meg, amit már saját forrásból – tehát hiánynövelő módon – kell finanszírozni. Ám az elemzők szerint ezekkel a kockázatokkal együtt is tartható a 3 százalék alatti hiány 2015-ben, míg a későbbi éveket ezek az alapvetően egyszeri jellegű tételek nem érintik.
Az áfa-bevételek 8 százalékkal nőttek 2014-ben az előző évhez képest, míg a folyóáras fogyasztási kiadások csak 2,4 százalékkal. A növekedési ütemek közötti különbséggel becsülhetjük a fehéredés hatását, ami így 2014-ben mintegy 160 milliárd forintos többletbevételt generálhatott az áfa esetében. Amennyiben sikerülne Magyarországon az áfa-rést a 2012-es átlagos szintre levinni, akkor mintegy 350 milliárd forinttal több áfa folyhatna be változatlan adókulcsok és fogyasztás mellett. Az elemzők szerint az átlagos szint elérése is nagy sikernek számítana, mivel a külföldi tapasztalatok szerint az online pénztárgépek használata nagyobb kezdeti pozitív hatással jár, mint ami ebből hosszabb távon megmarad.
A konvergencia-program 4 év alatt jelentős GDP-arányos kiadáscsökkentést céloz meg. A múltban Magyarországnak nem sikerült érdemben csökkentenie a költségvetési kiadási szintet, gyakorlatilag két évtizede a GDP 50 százaléka körül ingadozik. A társadalmi juttatások esetében sem nyilvánvaló a megcélzott csökkentés végrehajthatósága. A nyugdíjak reálértékben nőttek az elmúlt években. A családtámogatásoknál nem várható jelentős csökkenés, míg a szociális támogatások csökkenését részben ellensúlyozza a közmunkaprogram növekvő költsége. A lakástámogatások inkább nőhetnek, és várhatóan az oktatásra és az egészségügyre is többet kell költeni a jelenleginél. Megoldást csak a strukturális reformok, a közpénzek hatékonyabb felhasználása hozhat.
Az adósságráta az MKB prognózisa szerint tovább mérséklődik 2015-16-ban, de a konvergencia-programtól eltérően a csökkenés üteme mérsékeltebb. 2016 után a prognózis szerint az adósságráta 75 százalék környékén megreked.
A konvergenciaprogram külső feltételei is viszonylag optimisták. A világgazdaság gyorsabban nőne, mint az IMF prognózisa szerint, és jelentősen gyorsulna az elmúlt 3 év növekedéséhez képest. Hasonlóan meredek gyorsulást tételez fel a esetében is. Mindez elsősorban a 2015 utáni időszakra vonatkozóan jelent az alacsonyabb hazai növekedés és magasabb költségvetési hiány irányába mutató kockázatot - vélik az elemzők.
