BUX 51,946.86
+1.26%
BUMIX 4,349.07
+1.83%
CETOP20 2,359.97
+0.75%
OTP 17,895
+1.39%
KPACK 16,800
0.00%
0.00%
+2.18%
-0.27%
+0.22%
ZWACK 16,400
0.00%
+0.85%
ANY 1,605
+1.58%
RABA 1,510
-0.33%
0.00%
-0.23%
-1.11%
+2.11%
OPUS 249.5
+1.84%
+0.62%
+1.61%
+0.90%
+0.94%
OTT1 149.2
0.00%
+4.80%
MOL 2,446
+1.49%
+1.01%
ALTEO 1,395
+2.57%
+1.12%
+4.00%
EHEP 1,945
+2.37%
0.00%
+3.79%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
+1.24%
+0.23%
0.00%
0.00%
SunDell 37,400
0.00%
+1.52%
0.00%
-4.09%
0.00%
0.00%
+0.96%
Forrás
RND Solutions
Magyar gazdaság

A bizonytalanság akadályozza a tőkeáramlást

Globálisan érdemben csökkentek 2014-ben a külföldi közvetlen működőtőke-befektetések, de a fejlődő világba több pénz érkezett, a legtöbb pedig Kínába. A feltörekvő ázsiai országok nemzetközi vállalatai többet fektettek be külföldön, mint bármely más régió cégei. A befektetések zöme a szolgáltatásokba irányul. Az Unctad szerdán délután tette közzé az adatokat, amelyek jól tükrözik a 2014-es világgazdasági folyamatokat.

A működő tőke beáramlásának folyamata akadozott tavaly, az előző évhez képest 16 százalékkal, 1,23 billió dollárra csökkent, s a 2007-es szint kétharmadát éri csak el. Ennek oka az, hogy a világgazdaság törékeny, a befektetők a szokásosnál nagyobb mérvű bizonytalansággal néznek szembe, nem is beszélve az új és a régi geopolitikai feszültségekről. Idén azonban 1,4 billió dollárra emelkedhet az összeg, mert javulnak a gazdasági kilátások az Egyesült Államokban, növeli a keresletet az olcsó olaj és a laza monetáris politika, a kormányok pedig liberalizálják a beruházáspolitikát és az ösztönzőrendszereket. Ez a legfontosabb megállapítása az ENSZ Kereskedelmi és Fejlesztési Konferenciájának (Unctad), amely szerdán délután ismertette a több mint kétszáz oldalas tanulmányát, és tette közkinccsé bőséges adattárát.

A fejlődő térségbe ugyanakkor két százalékkal több áramlott, összesen 681 milliárd dollár, ami rekordnak számít. A befektetések zöme Ázsiába igyekezett, míg Latin-Amerikából inkább kiszeretett a nemzetközi tőke. Kína, amely az első számú fogadó ország, 129 milliárd dollárt vonzott, elsősorban a szolgáltatásokba. Hongkongban, Szingapúrban és főként Indiában is sokkal több beruházást valósítottak meg, mint 2013-ban.

A fejlett térségbe 28 százalékkal kevesebb tőke áramlott, aminek fő oka, hogy a Vodafone kiszállt a Verizonból, s ez visszavetette az amerikai közvetlen befektetéseket. A fejlett régióban így is az Egyesült Államok vezet 92 milliárd dollárral, őt Nagy-Britannia, Kanada, Ausztrália és Hollandia követi. Európa sem igazán kedvelt célpont, 11 százalékkal kevesebb tőkét könyvelhetett el. Ebbe a trendbe illett Írország, Belgium, Franciaország és Spanyolország, míg Finnország és az eurózónához nem tartozó Svájc és Nagy-Britannia viszont csábította a befektetőket. E táborból is kiemelkedik azonban a szigetország, amely 72 milliárd dollárt szívott be, több mint ötven százalékkal többet, mint 2013-ban.

A beáramlást tekintve az első tíz legjobban teljesítő ország közül öt fejlődő gazdaság. A listát Kína vezeti, második Hongkong, a harmadik az Egyesült Államok, a negyedik Nagy-Britannia, az ötödik Szingapúr. A további sorrend az első húszig: Brazília, Kanada, Ausztrália, India, Hollandia, Chile, Spanyolország, Mexikó, Indonézia, Svájc, Oroszország, Finnország, Kolumbia, Franciaország és Lengyelország.

Ami a közvetlen külföldi befektetések forrását illeti, az Egyesült Államok áll a sor élén, őt követi Hongkong, majd Kína. Az első húszban kilenc a feltörekvő térséget képviseli. Az első hármat Japán, Németország, Oroszország, Kanada, Franciaország, Hollandia, Szingapúr, Írország, Spanyolország, Dél-Korea, Olaszország, Norvégia, Svájc, Malajzia, Kuvait, Chile és Tajvan követi.

A befektetéseken belül a határokon átnyúló vállalati felvásárlások és összeolvadások aránya növekedett, a zöldmezős beruházásoké viszont csökkent. A működőtőke-állomány a szolgáltatásokban összpontosul 63 százalékos részesedéssel, míg a feldolgozóipar csak 26 százalékot hasít ki magának. A globális értékláncban ugyanis egyre nagyobb szerep jut a szolgáltatásoknak, másrészt élénkül azok nemzetközi kereskedelme is. Feltűnő ugyanakkor, hogy a fenntartható fejlődést előmozdító beruházásokra alig akad példa.

A szuverén pénzügyi alapok, amelyeknek a többsége az olajjövedelmekből fektet be, a duplájára, 16 milliárd dollárra növelték tőkekivitelüket. Az állami tulajdonban lévő nemzetközi vállalatok aktivitása ugyanakkor csökkent, s az elmúlt négy évben a 2008-as szint harmadára esett vissza.

Az Unctad jelentése kitér az adópolitikára s annak ellentmondásaira. Az offshore központok, amelyek kevéssé átláthatók, és alacsony adókat vetnek ki, vagy egyáltalán nem adóztatnak, a nemzetközi tőkeáramlásban rendkívül fontos szerepet játszanak. A nemzetközi vállalatok ezt kihasználva igyekeznek minél kevesebb adót fizetni, alkalmasint elkerülni az adózást. Az ENSZ szakosított szervezete azt javasolja, hogy a nemzetközi adómegállapodásoknak arra kellene irányulniuk, hogy a tőkebefektetések előmozdítsák a fenntartható fejlődést, s hogy a vállalatok ott fizessenek adót, ahol ténylegesen működnek és értéket állítanak elő.

A számok tükrében

Az Unctad által közölt adatok azt mutatják, hogy Magyarországon 2013-ban és 2014-ben 3, illetve 4 milliárd dollárt fektettek be külföldiek. Ebben a két évben Csehországban 3,6 és 5,9, Lengyelországban 0,1 és 13,8, Romániában 3,6 és 3,2, Írországban 3,7 és 7,6 Portugáliában 2,2 és 8,8, Szlovákiában 0,6 és 0,5 milliárd dollárt.


Kapcsolódó cikkek