Hosszabb fékúton a magyar gazdaság
A magyar gazdaság idén is az EU 1,8 százalékos átlagánál gyorsabb ütemet diktálhat, de a tavalyi 3,6 százalékos iramra már nem lesz képes. Mint Vértes András, a GKI elnöke hétfőn jelezte, ebben az évben 2,7 százalék körüli ütemet diktálhat a gazdaság. A negyedik negyedévben azonban már csupán két százalékkal bővülhet, mert a beruházások – a 2013-as 5,2 és a 2014-es 11,7 százalékos emelkedés után – stagnálnak, ráadásul nagyjából hét százalékponttal elmaradnak a válság előtti szinttől. A beruházási ráta a 2013. évi 19,9 százalékról 2014-ben 21,8 százalékra emelkedett, idén pedig 21,4 százalékra csökkent. A húzóerő 2015-ben az export és a fogyasztás marad, utóbbit az eltűnt infláció és a devizahitelek rendezése táplálja.
A GKI a 3,5 százalékos első negyedévi növekedési adat és a magas exporttöbblet hatására emelte meg korábbi előrejelzését. Most úgy látják a kutatók, hogy a gazdaság a korábban feltételezettnél mérsékeltebb ütemben lassul. De a fékeződés jövőre is érzékelhető lesz, miközben az uniós és a régiós gazdaságok gyorsítanak. A beruházások várható stagnálásával egy időben visszaesik az uniós pénzbeáramlás üteme, s a kedvezőtlen üzleti klíma miatt e hatást nem ellensúlyozzák ki a külföldi és a hazai tőke befektetései.
Súlyos gazdaságpolitikai kockázatokat is észlel azonban a GKI. Az utóbbi negyedévek kedvező adataiban Vértes András szerint a kormányzat a gazdaságpolitikájának az igazolását látja, holott a sikerek részben az alkalmazott gazdaságpolitika ellenére, s nem annak eredményeként születtek, hiszen Magyarországon a 2010. évi kormányváltás óta folyik a piacgazdaságot és a hatalommegosztás intézményrendszerét mindinkább kiiktató modell kiteljesítése és a jövedelmek átrendezése a kedvezményezett társadalmi és üzleti csoportok számára. Emiatt is hiányoznak a felzárkózást biztosító tartós növekedés feltételei: a jogbiztonság helyreállítása, az állam közvetlen gazdasági szerepvállalásának csökkentése és kiszámíthatóvá tétele, a növekedést bénító ágazati adók folyamatos leépítése és a nagy állami rendszerek hatékonyságát javító strukturális reformok.
Ami a részleteket illeti, a GKI szerint a megszűnt inflációhoz igazodva a bérkiáramlás lassul 2015-ben, a reálkeresetek növekedése a 2014-es 3,2 százalékról 2,7-re, a reáljövedelemé három százalékról 2,2-re csökken. Ugyanakkor a fogyasztás dinamikája 1,5 százalékról 2,5 körülire emelkedik, a harmadik éve növekvő reáljövedelem és a banki elszámolás következtében lecsökkent hitelterhek miatt. A lakosság fogyasztása azonban még idén is mintegy öt-hat százalékponttal elmarad a válság előttitől. A munkanélküliségi ráta 2015-ben várhatóan 7,4 százalékra csökken, főként a közmunka bővítésének, illetve az egyéb foglalkoztatáspolitikai eszközök drasztikus csökkentésének következtében. A GKI elérhetőnek tartja a költségvetés tervezett 2,4 százalékos GDP-arányos hiányát s ennek nyomán az államadósság 0,5 százalékpontos csökkenését is.
A GKI szerint aggasztó, hogy a gazdaságpolitika miatt Magyarországról kiáramlik a tőke és a képzett munkaerő. A magyar gazdaság ugyan a következő években is képes lesz kétszázalékos növekedésre, de ez az európai felzárkózáshoz és a már kialakult gazdasági-társadalmi feszültségek kezeléséhez is kevés lesz.
