Az európai uniós módszertan szerinti 2015. évi hiánycél nem változik, az továbbra is a bruttó hazai termék (GDP) 2,4 százaléka.
Az államháztartás központi alrendszerének első öt havi hiánya 58,25 százaléka az egész évre tervezett 877,4 milliárd forintnak, ugyanakkor a minisztérium megjegyzi, hogy a hiány nagyságának lefutása nem időarányos: az év első felében a kiadások meghaladják a bevételeket.
(Az Országgyűlés a közeljövőben fogadja el a jelenleg tárgyalás alatt lévő 2015. évi költségvetési törvénymódosítást.)
2014 májusában jelentős, 269,4 milliárd forintos többlettel zárt az államháztartás központi alrendszere. Az államháztartás központi alrendszerének tavalyi első öt havi hiánya 681,7 milliárd forint volt.
Az államháztartás idei első öt havi adatait tekintve a központi költségvetés 588,5 milliárd forintos deficittel, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 47,0 milliárd forintos, az elkülönített állami pénzalapok pedig 30,4 milliárd forintos szufficittel zártak.
Az idei és tavalyi májusi többlet különbsége elsősorban az uniós források eltérő alakulásának a következménye: a fejezeti kezelésű előirányzatok uniós bevételei közel 70 milliárd forinttal maradtak el az előző évi május havi bevételektől, mely az évenként változó elszámolások különbségéből ered.
A szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok uniós kiadásai viszont mintegy 140 milliárd forinttal haladták meg az előző évi kiadásokat a felfutó kifizetéseknek köszönhetően.
A tavalyi és az idei május végi egyenlegek eltérő alakulásában egyrészt a gazdaság folyamatos növekedése miatti idei magasabb adóbevételek, másrészt a kedvezőbb kamategyenleg játszott szerepet. A nagyobb bevételek a magasabb bérkiáramlás miatti befizetés-növekedéseknek, valamint az adófizetési morál javítása érdekében hozott intézkedések (például online pénztárgépek bekötése) sikerének köszönhetők - olvasható az NGM közleményében.
Banai Péter Benő, az NGM államháztartásért felelős államtitkára az M1 aktuális csatornán hétfőn kiemelte: 99 milliárd forinttal több bevételt számolhattak el a Magyar Államkincstárnál, mint a teljesített kiadások összege, az első öt hónap hiánya az éves előirányzat 58 százaléka. Tavaly ez 82 százalék fölött volt, az első öt hónap biztatónak tekinthető - tette hozzá.
A jelentős többlet oka, hogy egyrészt a magyar gazdaság növekedésének köszönhetően a tavalyinál kedvezőbben alakultak a bevételek, bár figyelembe kell venni azt is, hogy májusban volt az szja-bevallások és -befizetések határideje és az áfa-elszámolásé is. A kiadási oldalon pedig fegyelmezett költségvetési politikát folytattak - mondta.
Várakozásaik szerint a 2,4 százalékos hiánycél tartható az év egészében. Szavai szerint hónapról-hónapra erősebbek lesznek a tényinformációk, "az idei költségvetési hiány biztos lábakon áll".
A havi adatok közül kiemelte: az európai uniós támogatások kifizetése 246 milliárd forintot tett ki, ami a teljes fejlesztési támogatást magában foglalja. Ez jóval magasabb mint a tavaly májusi mutató. Banai Péter Benő ismertetése szerint idén eddig összesen már közel 890 milliárd forintot fizettek ki szemben tavalyi év azonos időszakának 700 milliárd forintjával, tehát a kiadások felfutása már tapasztalható. Véleménye szerint ez fontos, mivel a 2007-2013-as támogatási időszak utolsó kifizetési éve van idén.
