Alacsonyabb növekedéssel számol a brit kormány

A „keményen dolgozó emberek” költségvetését nyújtotta be tegnap George Osborne brit pénzügyminiszter. A politikus most hetedszer nyújtotta át a büdzsétervet tartalmazó piros bőrtáskát a parlamentnek, ám most először fordult elő, hogy egy tisztán tory kormány tagjaként tette ezt. A szigetországban áprilisban kezdődő költségvetési év tervét egyszer már elfogadta egyébként a parlament, a május 7-i választások után azonban jelezte David Cameron újraválasztott miniszterelnök, hogy az újabb fejlemények fényében megújult büdzsével állnak majd elő.

Újabb fejleményként nem csak az immár önálló kormányzás említhető meg. Az elmúlt hónapokban némileg romlottak a gazdasági kilátások, ami látszik a kormány által módosított növekedési pályából is. A márciusi törvényjavaslatban szereplő 2,5 százalékos GDP-növekedéshez képest most 2,4 százalékos bővüléssel számolnak erre az évre, 2016-ra változatlanul 2,3 százalékot várnak. A deficit is csökken ugyanakkor a terv szerint: míg korábban 75,3 milliárd fontot vártak, most 69,5 milliárd a számítás alapja. A kormány 2019–20-ra többletet tervez – a tavalyi évet még 5 százalékos GDP-arányos deficittel zárta Nagy-Britannia.

A változások fő iránya egyfelől az adóbevételek emelése, másfelől a szociális juttatások visszafogása – részben középtávon. A jelenleg 20 százalékos társasági adót 2017-től kezdik csökkenteni, 2020-ra 18 százalékos lesz. A korábbi ígéreteknek megfelelően a következő hat év során fokozatosan csökken az eszközállományra kivetett bankadó is, eközben viszont 8 százalékos adót vetnek ki a banki profitra. Nő több adóteher alsó határa, és a kampányígéretet betartva befagyasztják az üzemanyagokat terhelő adó szintjét. Regisztrációs adót vezetnek be ugyanakkor a személygépkocsiknál, és emlkedik többek között az osztalékadó is. Összességében 47,2 milliárd fontos adóbevétel-növekedéssel számol a Cameron-kabinet.

Az anyasági segély és a rokkantjáradékok kivételével négy évre befagyasztják a szociális juttatásokat, egyes esetekben – például a lakásvásárláshoz igénybe vehető támogatásoknál – szigorítják az igénybevétel feltételeit. A szociális költések csökkentéséből 34,9 milliárd fontos megtakarítást remél a konzervatív kabinet. Bevezetnek ugyanakkor egy a minimálbérhez hasonló juttatást. A 25 év felettieknek nyújtandó alapbér 10,8 százalékkal magasabb a mostani minimálbérnél.