Jelenleg kevesebb mint 15 olyan ügy van, ahol az EU Csalás Elleni Hivatala (OLAF) vizsgálatokat folytat az uniós források magyarországi felhasználásának szabályszerűségével kapcsolatban – közölte Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkára egy tegnapi sajtótájékoztatón. A kérdés annak kapcsán merült fel, hogy az Európai Parlament költségvetési ellenőrzési bizottsága az OLAF tavalyi évről szóló jelentése kapcsán hétfőn meghallgatta Giovanni Kesslert, az OLAF főigazgatóját, aki beszámolójában kiemelte, hogy az EU tavalyi költségvetéséből 901 millió euró értékű EU-forrást használtak fel szabálytalanul a tagállamokban.
Csepreghy Nándor közölte: olyan jelzéseket kapott a kormány az OLAF-tól, hogy a Magyarország esetében felmerülő ügyek konkrét beruházásokat, illetve konkrét kivitelezéseket érintenek. Hozzátette: az OLAF a vizsgálatok lezárulta után az Európai Bizottság felé tesz majd javaslatot, és a brüsszeli testület dönti el, kéri-e majd az érintett források visszafizetését. A helyettes államtitkár szerint a kevesebb mint 15 ügy elhanyagolható tétel a megvalósuló mintegy 70 ezer projekthez képest. Hozzátette: a szabálytalanul felhasznált források aránya két százalék alatt van.
Az ügyek vizsgálata a lezárásig titkosított, így a helyettes államtitkár nem nevezhette meg az érintett kivitelező cégeket. Az érintett cégek, illetve a projektgazdák azonban kaptak értesítést a vizsgálatról az OLAF-tól, illetve lehetőségük van arra, hogy közöljék álláspontjukat az üggyel kapcsolatban. Pár héttel ezelőtti, az OLAF által meg nem erősített lapinformációk szerint az OLAF vizsgálta az – egykor Orbán Viktor miniszterelnök veje, Tiborcz István tulajdonában lévő – Elios Innovatív Zrt. közbeszerzési győzelmeit is.
A helyettes államtitkár kiemelte: az OLAF vagy az Európai Bizottság egyéb vizsgálataiból adódóan esetleg felmerülő forrás-visszafizetés ellenére garantálható az EU-források 100 százalékos lehívása, ugyanis az eredeti keretet 15 százalékkal túlvállalta a kormányzat. „Ha ezen a 15 százalékon belül történik a visszafizetés, akkor az országnak járó fejlesztési keret értéke nem csökken” – mondta.
