Elrontotta a kormány a statisztikát
A közfoglalkoztatottak számának gyors emelkedése lerontotta a májusi kereseti statisztikákat. A KSH kimutatása szerint az öt főnél többet foglalkoztató vállalatoknál és a közszférában átlagosan 1,5 százalékkal volt magasabb az átlagkereset, ami a májusi 0,5 százalékos inflációval összevetve alig egyszázalékos reálbér-növekedést jelent. A közalkalmazottak nélkül számolva nem tört meg a béremelkedési lendület, sőt fokozódott is májusban: a bérek átlagosan 4 százalékkal nőttek (a versenyszférában 3, a közszférában 6,7 százalékkal) az előző évihez képest, ami 1,8 százalékos reálbér-növekedést jelent. A problémát a közfoglalkoztatottak számának gyors változása jelenti: májusra a márciusi 150 ezerről 190 ezerre nőtt a számuk, míg egy évvel ezelőtt százezerre csökkent a tavaly áprilisban mért 211 ezres rekordról. Tekintve, hogy a közfoglalkoztatottak fizetése rendkívül alacsony, az ilyen mértékű létszámingadozás teljesen eltorzítja a statisztikákat.
A havi ingadozásokat jobban kiszűrő január–májusi számok szerint ráadásul 3,5 százalékkal nőttek az átlagos keresetek (közfoglalkoztatottak nélkül 3,1 százalékkal), amit még az első öt hónap ebből a szempontból igencsak jó, –0,6 százalékos inflációs mutatójával kell összevetni, ebből pedig rögtön 4,1 százalékos átlagos reálbér-növekedés adódik az első öt hónapra. A Nemzetgazdasági Minisztérium az utóbbi mutatót emelte ki, hangsúlyozva, hogy a munkát terhelő adók csökkentésének, a közszférában végrehajtott béremeléseknek, a munkahelyvédelmi akciótervnek, az aktivitást ösztönző intézkedéseknek, az alacsony inflációnak és a 2013-as növekedési fordulatnak van meghatározó szerepe a reálbér növekedésében.
Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője szerint kedvező, hogy a vállalkozásoknál 2,6 százalékkal emelkedett az alkalmazottak száma, ami a versenyszféra növekvő munkaerő-keresletét tükrözi. A KSH szerint az alkalmazásban állók létszáma a nemzetgazdaságban 5,3 százalékkal bővült, ez azonban leginkább szintén a közfoglalkoztatás felfutásának köszönhető. A létszámnövekedés a közmunkaprogramok nélkül is elérte azonban a 2 százalékot – ez kétségtelenül illeszkedik a másfél éves trendbe, bár figyelmeztető jel, hogy tavaly január óta ez a legalacsonyabb adat.
Suppan Gergely úgy véli, idén az éves átlagban 4 százalék körüli átlagos bérnövekedés és a várhatóan 0,4 százalék közeli infláció hatására 3,5 százalékkal nőhetnek a reálbérek. A növekedési ütem az elemző szerint az év vége felé az infláció élénkülése miatt lassulhat. Jövőre szintén 4 százalékos bruttó bérnövekedésre számít a Takarékbank elemzője, ami az adóváltozások miatt 5,5 százalékos nettó bérnövekedést eredményezhet, így a jövőre várt 2,5 százalékos infláció mellett 3 százalékkal emelkedhet a nettó reálbér. Idén a reálbérek és a foglalkoztatás növekedése mellett a devizahitelek elszámolása növeli a háztartások elkölthető jövedelmét, így a háztartások fogyasztásának kissé 3 százalék feletti növekedésére számít Suppan, aki szerint az elmúlt években elhalasztott fogyasztás miatt nincs kizárva ennél magasabb ütemű növekedés sem.
