Elvesztek az útépítési támogatások?

Hivatalosan is felfüggesztette a magyar útépítések finanszírozását az Európai Bizottság – számolt be a 444.hu. A portál emlékeztet: az útépítésekre már 2014-ben sem jött pénz Magyarországra, miután a bizottság egy audit nyomán úgy ítélte: helytelen az a magyar pályáztatási gyakorlat, amely szerint csak az biztosíthatja az aszfaltot a beruházáshoz, amelyik cégnek az építkezés 50 kilométeres körzetében van aszfaltkeverő telepe. Ez összesen 600 milliárd forintnyi pályázatot érintett, később 360 milliárdra csökkent a problémás beruházások összege.

Ennél többet azonban nem sikerült elérni a bizottságnál, amely visszamenőlegesen 25 százalékos korrekciót akart kérni. (Ez azt jelenti, hogy a kifizetett összeg 25 százalékát visszafizettetik, ám erre a pénzre Magyarország elvben újabb pályázatot írhat ki, vagy más, szabályos pályázat projektjeire kifizetheti.) Budapest vitatta a korrekció mértékét, de korábban azt is felvetette, hogy a „büntetést” visszafizetteti az érintett pályázókkal (amelyek elméletben szabály szerint jártak el, hiszen megfeleltek a kiírásnak).

Lázár János, az uniós pénzeket koordináló Miniszterelnökséget vezető miniszter az év elején úgy ítélte, legkorábban 2015 végére születhet megoldás az ügyben, ami arra utal, hogy Magyarország letett arról, hogy ezeket a pénzeket felhasználhatja. A héten pedig a bizottság a leállítást felfüggesztéssé változtatta – ez az eljárás újabb szakaszára utal.

„A bizottság saját formai mulasztását pótolta most, vagyis érdemi változás nem történt az ügyben, hisz a pénzek folyósítását már korábban felfüggesztették – mondta a Világgazdaságnak Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkára, aki szerint néhány tízmilliárd forint ragadt bent.

Arról az összegről van szó, amely a vitatott közbeszerzések miatt ugyan még 2015 végéig rendelkezésre állna a Közopban, de ezt nem folyósítja Brüsszel. Azért érinthetett sok közbeszerzést a vitatott eljárás, mert ez már 2007-től bevetett gyakorlat volt, amelyet egyébként a bizottsági audit után a kormány módosított. Így ezek közé tartozhatott az M3-as 49-es számú főút Vásárosnaményig tartó szakasza. Ahogyan ezt is, úgy más, szintén a vitatott körbe tartozó utat időközben átadtak, jórészt kifizettek. Ezeknek a finanszírozása tehát nincs veszélyben, a futó kifizetéseket viszont az állam a büdzséből állja.

Valami remény még maradt – véli Csepreghy. „Az Európai Bizottság ugyanis még tartani fog egy meghallgatást, amelyen a feleknek sikerül megállapodniuk, vagy nem” – tette hozzá a helyettes államtitkár, aki ennek az utolsó lehetőségnek az időpontját azért nem tudta megmondani, mert erről a bizottság dönt. Ha nem lesz egyezség, akkor az uniós bíróság elé kerül az ügy – közölte Csepreghy.

Ebben az esetben az EU-bírósági ügy lezárásáig megmarad a felfüggesztés, az pedig aligha zárul le az év végéig, vagyis a 2007–2013-as uniós keretköltségvetés zárásának időpontjáig, amikorra az összes támogatott projekt pénzügyi elszámolásának meg kell történnie. A per azonban más kockázatot is rejt: ha a luxemburgi bíróság a bizottságnak ad igazat, akkor nemcsak a korrekciót, hanem a teljes, vitatott összeget, vagyis 360 milliárdot elveszti Magyarország, mivel az összes érintett pályázatra adott támogatás elvész. A 25 százalékos korrekciós ajánlat ugyanis a peren kívüli megegyezésről szólt a bizottság részéről. Ha viszont Magyarország nyer, akkor egy fillért se kell visszaadni az eddig megépített utak árából – írja a 444.hu