Fiatalon meghalnak a cégek
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Világgazdaság
A válság kirobbanása óta egyre kevesebb vállalat él túl öt évet, ebben a bizonytalan gazdasági helyzet mellett más tényezők is szerepet játszanak. Nyolc-tíz évvel ezelőtt még a vállalkozások fele ünnepelhette meg ötödik születésnapját, azóta azonban trendszerű zuhanást láthatunk, és úgy tűnik, hogy egyelőre nincs is megállás.
A társas vállalkozások túlélési képessége erősebb: a 2008-ban alakult 38 ezer ilyen cég 45 százaléka tevékenykedett 2013-ban is, míg ez a mutató az egyéni vállalkozóknál csupán 25 százalékos volt. A társas vállalkozások között az öt évet túlélő szervezetek aránya a részvénytársaságoknál (49 százalék) és a korlátolt felelősségű társaságoknál volt a legmagasabb (46 százalék).
A kisvállalkozások túlélési képessége a leggyengébb, harmaduk élte meg az ötödik évét. Ezzel párhuzamosan a középvállalkozások közel fele működött még ebben az „életkorban”, és a 2008-ban indult nagyvállalatok több mint harmada megmaradt 2013-ra. Pertics Richárd, az Opten céginformációs vezetője a Világgazdaságnak azt mondta, hogy még mindig sok a kényszervállalkozás Magyarországon, ezért is magas a megszűnések száma.
„A válság után megugrott a cégalapítások száma, ami nagyrészt a kényszervállalkozásokra vezethető vissza. Akkor még könnyű volt céget létrehozni, mert laza volt a szabályozás, ami azóta sokat szigorodott” – fejtette ki. Petrics a startupokat hozta példaként, hiszen száz új – jellemzően technológiai – ötletre megalapított cégből a nemzetközi tapasztalatok szerint is csak egy-kettő lesz kifejezetten sikeres, vagyis ennyien érik el 3-5 éven belül a középvállalati méretet.
A magyar vállalkozások között az egyik legmagasabb, 60 százalékos túlélési arány továbbra is az egészségügy és szociális ellátás területén látható, de a tudományos, műszaki tevékenység, valamint az információ-kommunikáció területén is megközelítette az 50 százalékot. A korábbi évekhez hasonlóan a pénzügyi, biztosítási szektor vállalkozásainak túlélési képessége volt a legalacsonyabb: csupán 14,4 százalékuk működött még a megalakulásukat követő ötödik évben is.
Itt is leginkább kényszervállalkozásokról, „egyszemélyes ügynökségekről” lehet szó, hiszen a válság előtti időszakban népszerű volt az ügynökösködés, amelynek érdekében sokan alapíthattak céget. A remények azonban itt gyorsan szertefoszlanak. Ebben a szektorban már az első évet túlélő vállalkozások aránya is jelentősen elmaradt a többihez képest. Míg a többi ágban a vállalkozások egyéves túlélési rátája átlagosan közel 80 százalékos, addig a pénzügyi–biztosítási területen elsősorban biztosítási ügynöki tevékenységet végző egyéni vállalkozásoknak csupán 53 százaléka tevékenykedett az alakulást követő évben is.
A KSH adatai szerint 2002 és 2011 között tartósan 700 ezer közelében volt a vállalakozások száma, azóta azonban csökkenést láthatunk, és 2013-ban ennél már több mint 100 ezerrel kevesebb vállalkozás volt. Abban az évben a visszaesés leginkább a számviteli, könyvvizsgálói tevékenység, valamint az előző évhez hasonlóan a fodrász-, a biztosítási ügynöki tevékenység területén működőket érintette a legnagyobb számban. A dohányboltok miatt viszont nagyot ugrott a dohánykereskedelemmel foglalkozók száma.
Pertics Richárd szerint azóta tovább tartott a csökkenő trend, és most 570 ezer olyan cég lehet, amelynek a jelentős része továbbra is mikrovállalkozás, és sokuknak árbevétele sincs. „A magyar cégstruktúra nagyon elaprózódott, nemcsak a nyugati országokhoz, hanem a régióhoz képest is” – hangsúlyozta. A rendszerváltástól fogva egészen 2013-ig több céget alapítottak, mint amennyi megszűnt, azóta azonban fordulat történt.
A folyamatosan növekvő cégszám káros volt a gazdaságra, mert ezek nagyrészt tőkeszegény társaságok voltak, és megszűnéskor tartozásokat hagytak maguk után, ami gondot okozott a többi, jól működő cégnek is – fejtette ki. A mostani konszolidáció kedvező irány, de az Opten szakértője szerint még távol vagyunk az ideálistól. Szerinte még most sem egészséges a magyar cégstruktúra. Pertics Richárd úgy véli, addig nem változik érdemben a helyzet, ameddig az uniós pályázatok és a közbeszerzések döntő többségét a cégek pár százaléka nyeri meg. Szerinte a vállalkozások nagy száma ellenére ugyanakkor sok szektorban nincs igazi piaci verseny, holott ez elengedhetetlen lenne a fejlődéshez.
Évek kellenek még
Konszolidációt mutat a vállalkozások piacán, hogy tavaly már csak 40 ezer céget alapítottak, és ezzel párhuzamosan 30 ezer szűnt meg. Az Opten cégadat-szolgáltató kimutatásai szerint az idei év első 5 hónapjában alapított 21 500 alapításra 10 500 megszűnés jut. Pertics Richárd úgy véli, hogy most évente 50-60 ezer céget alapíthatnak, és 20-30 ezer megszűnéssel kalkulálhatunk, így még 5-10 év, mire konszolidálódik a helyzet, és kikopnak a legveszélyesebb cégek. Hozzátette: a felszámolással megszűnő cégek magas aránya még most is kedvezőtlen piaci környezetet teremt: sok tartozás marad hátra, és a jelenség növeli a bizalmatlanságot is a piacon.
